A Curiosity
(kíváncsiság) NASA eddigi
legnagyobb marskutató járműve.A korábbiaktól eltérően napelem helyett radioaktív izotóppal fűtött termoelektromos generátorral (RTG) működik.
Tervezett élettartama 2 év (1 marsi év).
Curiosity
(Mars Science Laboratory, MSL, égi daru)
A Curiosity
(kíváncsiság) NASA eddigi
legnagyobb marskutató járműve.
A korábbiaktól eltérően napelem
helyett radioaktív izotóppal
fűtött termoelektromos generátorral (RTG) működik.
Tervezett élettartama 2 év (1 marsi év).
Fantáziakép a munkába állt marsjárműről.
Elsősorban az egykor esetleg létezett (vagy jelenleg létező) élet nyomait kutatja.
Vizsgálja a légkört és a geológiai viszonyokat is.
A Földről 2011. november 26-án indult egy
Atlas-5 hordozórakétával.
Európai idő szerint 2012. augusztus 6-án reggel 7 óra után érte el a Mars felszínét
a kijelölt területen.
A leszállás
új módszerrel, úgynevezett égi daruval történt.
A kamerák mellett többféle műszerrel felszerelték:
- Röntgendiffrakciós kémiai és ásványtani detektor (Chemistry & Mineralogy
X-Ray Diffraction, CheMin)
- Kémiai, lézeres távérzékelő és mikrofényképező eszköz (Laser-Induced Remote
Sensing for Chemistry and Micro-Imaging, ChemCam)
- Minta-analizáló berendezés (Sample Analysis at Mars Instrument Suite, SAM)
- Sugárzásmérő detektor (Radiation Assessment Detector, RAD)
- Neutron-visszaverődés detektor (Dynamic Albedo of Neutrons, DAN)
- Környezet-megfigyelő állomás (Rover Environmental Monitoring Station, REMS)
- Alfa-részecske röntgen-spektrométer (Alpha-Particle-X-ray-Spectrometer)
A jármű által készített első panorámakép. (Alul a jármű, illetve az árnyéka
látható. A nyíl azt a hegyoldalt jelöli, ahová el kell jutnia.)
