meteorok, meteoritok

Meteorok, meteoridok
(hullócsillagok)

Meteornak vagy hullócsillagnak nevezik azokat a jelenségeket, amelyek akkor játszódnak le, amikor egy test kozmikus sebességgel behatol a Föld légterébe;
nevezzük még azokat az interplanetáris térben keringő kisebb tömegű testeket, porszemeket is amelyek közül a meteorjelenséget előidézők kikerülnek.

Meteoroidnak nevezik a viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd testeket a Naprendszerben, amely kisbolygónak túl kicsi.

A meteorok többsége 0,1 - 10 mm méretű, de ennél kisebbek és lényegesen nagyobbak is szép számmal előfordulnak.

Az 1 mm átmérőjű meteor már igen fényes jelenséget idéz elő a légkörbe való behatolásakor.
Körülbelül 10 cm átmérőjű meteor telihold fényességű tűzgömbként látható, ami nem túl gyakori jelenség.

A nagy sebességgel közeledő meteorok légkörbe lépésekor a levegő gázmolekuláival való ütközések során az átalakuló mozgási energiának csupán 1%-a gerjeszti és ionizálja a felső légkör molekuláit, aminek hatására fényjelenség lép fel. Mivel az ioncsóva visszaveri az elektromágneses hullámokat, lehetővé válik a meteorjelenség radarral való vizsgálatát időjárástól vagy napszaktól függetlenül.

Meteorrajok
(szporadikus meteorok, radiáns)

A szporadikus meteorok mozgásiránya, fényessége, száma véletlenszerűen alakul; egy átlagos éjszakán a földi megfigyelő óránként néhány meteort észlelhet.

Meteorrajok az év meghatározott napjain vagy néhány éves időközönként jelennek meg, olyan meteorok csoportja amelyek közös pályán keringenek a Nap körül. Ha egy meteorraj pályája a Föld-pályát metszi, akkor minden alkalommal amikor a Föld keresztülhalad a pályák metszéspontján, a meteorok csoportosan hatolnak be a légkörbe, intenzív "csillaghullást" okozva. A légkörbe lépő meteorok szinte párhuzamos (térbeli) pályákon mozognak, azt a látszatot keltve mintha a meteornyomok az égbolt egy kitüntetett pontjából sugárirányban indulnának ki. Ennek a kitűntetett pontnak a neve radiáns. A meteorrajok anyagát üstökösök maradványai, azaz olyan porrészecskék alkotják, amelyek halott vagy már öregebb elhalványult üstökösök pályái mentén szóródtak szét. Augusztusban a Perseidák nevű meteorraj feltűnésére biztosan lehet számítani.

Meteoritnak a meteorok földre hullott darabjait nevezik.

A meteoroknak csak igen csekély törtrésze kering parabolikus vagy hiperbolikus pályán, vagyis a Földre hullott meteoritok is a Naprendszer anyagáról adnak felvilágosítást.

A meteoritok révén naponta kb. tízezer tonna anyag hullik a Föld felszínére, ami egyenletesen elosztva négyzetkilométerenként évi 1 - 2 kg-nyi anyagot jelent.
Ezek zöme 0,1 mm-nél kisseb méretű és 0,002 mg-nál kisseb tömegű úgynevezett mikrometeoritok.

A Földre hulló meteorit-anyag legnagyobb része kisebb meteoroktól származik, a nagyméretű meteorok viszonylag ritkák. A nagyobb meteorok becsapódásukkor mélyedést, krátert okoznak. Ezek mélysége legtöbbször kisebb 1 m-nél, de szépszámmal találhatunk nagyokat is, pl. az arizonai Berringer kráter (a képen) átmérője meghaladja az 1200 métert, mélysége pedig 175 m.

A meteoritok külső felületén rendszerint egy sötét, olvadt, kéregszerű anyagot lehet találni, emellett a felület általában gödrös, barázdált, ami a légkörben történt felhevülés következménye.

Kémiai összetétel szerint a meteoritok:
(vasmeteoritok, szideritek, kőmeteoritok, aerolitok, kondritok, tektitek, üvegmeteoritok)

vasmeteoritok (szideritek):
főként vasat és 5 - 10%-ban nikkelt tartalmaznak, különleges kristályszerkezetük az azonosításukat szolgálhatja;

Magyarországon talált vasmeteorit

kőmeteoritok (aerolitok):
szilikátok alkotják, kő-vas meteoritok: átmenetet képeznek a két fajta között, és az egyik fajtából képződött kisebb darabok vannak a másik fajtába beágyazódva;
A kőmeteoritok nagy része kondrit típusú. (kondrum = mag, görögül)
Ezekben tizedmilliméteres - centiméteres méret terjedő nagyságú kicsiny gömbök (magok) vannak.
A lehullott meteoritok 85%-a kondrit.
Ezek között kisebb csoportot alkotnak a szenes kondritok.

tektitek (üvegmeteoritok):
sötét, üvegszerű anyagból állnak, amelyeknek az eredete és természete még nem teljesen tisztázott. Érdekes, hogy a Földnek csak bizonyos helyein (pl. Óceániában, Csehországban és Szlovákiában stb.) fordulnak elő.

A Mexikóban lezuhant Allende meteorit nagy mennyiségű szenet tartalmazott.

Felhasznált irodalom