Anyagsűrüség
A földi anyagok sűrüsége is nagyon változó. Mondjuk ha egy 10 cm élhosszúságú kockát parafából készítünk az kevesebb, mint egy kilogramm (úszna a vizen). Ugyanezt aranyból már elég nehéz felemelni, több mint 19 kg!
Az anyag egyébként
bármennyire tömörnek tűnik eléggé "üres" belül. Ha az atomok
magját egymás mellé tudnánk helyezni úgy, hogy érintkezzenek akkor ebből az
anyagból egy gyűszűnyi (5 kis kockacukornyi) körülbelül fél millió tonna
lenne! Ez 500 egyenként 1000 tonnás tehervonat szerelvényének a súlya.
Bármilyen hihetetlen vannak ilyen anyagú égitestek az Univerzumban.
A neutroncsillagok
anyaga ehhez hasonló sűrüségű.
A feketelyukak még
ennél is sűrűbbek. A feketelyukak
onnan kapták nevüket, hogy a nagy sűrüség
miatt akkora tömegvonzásuk
van, ahonnan még a fény
sem szabadulhat el!
A bolygóközi, csillagközi térben viszont annyira kicsi az anyagsűrüség, hogy mi még a vákuumcsöveinkben (pl. a televízió képcsövében) sem tudunk ennyire ritka teret létrehozni. A csillagközi térben egy milliárd köbkilométernyi térfogatban mindössze 1 gramm anyag található.
Egy sűrű és egy ritka...
- a baloldali képen a Rák-köd
(M1) belsejében egy neutroncsillaggal,
ami ugyan nem látható, de sűrűsége
kb. 1017-1019 g/cm3 (a legsűrűbb földi anyag
milliárdszorosának a milliószorosa)
- a jobboldali képen az Orion-köd
(M42), amely látványos megjelenése ellenére annyira ritka, hogy egy pénzérmét
"áttolva" rajta 16 fényév
hosszon, mindössze annyi anyagot "tolna maga előtt", amennyi a pénzérme
tömege