Civilizációóóó!
(Életlehetőségek az Univerzumban)

Nemrég olvastam egy cikkben:
Létezhetnek földönkívüliek, ám az emberiségnek el kellene kerülnie, hogy kapcsolatba lépjen velük, mert annak következménye pusztító lehet - óvott Stephen Hawking brit tudós. A világhírű asztrofizikus egy új dokumentumfilmben közölte, "ha az idegenek meglátogatnának bennünket, annak kimenetele esetleg olyan lenne, mint amikor Kolumbusz partra szállt Amerikában, és ami nem végződött túl jól az őslakos amerikaiak számára".

A cikk kapcsán sokat gondolkodtam az idegen civilizációkkal és egyáltalán a más bolygókon található élettel kapcsolatban.
Az számomra is nyilvánvaló, hogy egész biztosan létezik az élet valamilyen formája az Univerzum számtalan pontján. Egyszerűen lehetetlen, hogy a létező 10¹⁰ galaxis 10²⁰ csillagának vélhetően még ennél is sokkal több bolygója közül csak a Földön alakult ki élet.

Élet kialakulása

Már foglalkoztam az élőlények fizikájával és kémiájával és abban részben az élet feltételeivel is.
Jelenlegi ismereteink alapján úgy tűnik bizonyos körülmények fennállása esetén az élet kialakulása talán "törvényszerű". Úgy tűnik egyszerűen az anyagnak a sajátossága, illetve bizonyos elemeknek a tulajdonsága alapján, ki "kell" alakulnia az életnek megfelelő körülmények között.
A világmindenség számos szerves molekulát tartalmaz "csak úgy" a csillagközi térben is.

Egy molekulafelhő Tejútrendszerünkben, amelyben az etil-formiát (C₂H₅OCHO) és az n-propil cianid (C₃H₇CN) színképvonalait mutatták ki.

Ha ezek a molekulák egy olyan bolygóra kerülnek, mint amilyen a Földünk volt a kialakulását követő időszakban, akkor ezekből még bonyolultabb szerves molekulák alakulnak ki, megindul a "kémiai evolúció". Ezt S. L. Miller 1953-ban kísérletileg bizonyította be.

Innen már "csak egy ugrás" az élet kialakulása, az egész csak idő és körülmények kérdése.
Előbb utóbb összeáll valamiféle "őssejt". Mindössze az alábbiak kellenek hozzá:
- Egy kettős foszfolipid réteg, ami a környezetet és a sejtet elhatárolja
- Valami olyan mechanizmus ezen a "határvonalon" belül, ami a két alapvető élőlényfunkciót (anyagcsere, önreprodukció) biztosítja.
Aminosavak viszonylag könnyen kialakulnak (az említett kísérletben is szinte az összes lényeges aminosav kialakult). Az aminosavak könnyen reagálnak egymás "szabad végeivel" és nagyobb egységekké - fehérjékké - állnak össze.

Egy mostani sejt felépítése - az elsők sokkal egyszerűbbek lehettek

Megfelelő körülmények között az aminosavak biztosan "összeállnak" bizonyos fémionokkal is, így jöhettek létre az "ősenzimek".
Az RNS kialakulása is megtörténik spontán módon. Az első élőlények valószínűleg RNS-t használtak "információtárolásra".

Ha már létrejöttek sejtek, akkor beindul az "rendes" evolúció és innentől már megint csak idő kérdése, hogy mikor alakulnak ki fejlettebb élőlények.
Persze ehhez az is szükséges, hogy a körülmények "megfelelően" változzanak. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az életnek nem "célja" a fejlődés. Az élet csak az adott körülményekhez próbál alkalmazkodni.
Ebből viszont az következik, hogy a fejlettebb élőlények kialakulásának már nagyon kicsi az esélye és elég hosszú idő szükséges hozzá. E miatt nagyon kevés bolygón alakulhatott ki olyan fejlett élet mint Földünkön.

Jelenlegi ismereteink szerint a Földön legalább 3,5 milliárd éve létezik élet. Igaz többször majdnem kipusztult, de éppen ezek a "kedvezőtlen" változások stimulálták az élővilág fejlődését olyanná, amilyennek most ismerjük. Egy nagyobb katasztrófa tette lehetővé, hogy a dínók "uralkodó fajjá" váljanak és egy másik pusztította ki őket, és indította el az emlősök fejlődését. (Korábban is bizonyára számos hasonló esemény egyengette a fejlődés rögös útját az ismert irányokba.)

Ilyen katasztrófák nélkül mi sem léteznénk, talán még mindig egysejtűek népesítenék be a Földet.

Az "élet számára legkedvezőbb égitest" kísérőjével (Földünk és Holdunk) - ahogyan a Mars Global Surveyor kamerája "látta" a "szomszédból".

Jelenlegi ismereteink szerint számos véletlen "szerencsés", kedvező hatása alakította a földi életet.
Csak néhány a sok közül:

- Az eddig megismertektől teljesen eltérő bolygórendszer felépítés
A mi Naprendszerünkben az óriásbolygók tőlünk sokkal kijjebb és közel kör alakú pályán keringenek ezért kedvezően "terelgetik" a kisbolygókat, befogják az üstökösöket, megvédenek minket a becsapódásoktól.

- Kedvező keringési pálya
A Föld pályája körnek tekinthető, emiatt mindig egyenletes napsugárzás éri a felszínt.

- Kedvező bolygóhelyzet
A Föld valamikor régen jókora pofont kapott egy nagyobb bolygóval ütközve, ezért alakult ki a 23,5 fokos pályaferdeség, ami lehetővé teszi az évszakok változását.

- "Védőhold"
Jelenlegi ismereteink szerint az említett ütközés hozta létre egyetlen kísérőnket, a Holdat, ami szintén megvéd minket bizonyos becsapódásoktól.

- "Védő-mágnes"
Valószínűleg szintén az említett becsapódásnak köszönhetjük, hogy a teljesen megolvadó bolygóanyagban elkülönültek a nehéz elemek (elsősorban vas nikkel) a Föld belsejében magot alkotva. Ez a forgó "vasmag" hozza létre Földünk mágneses terét, ami megvéd minket a Napból érkező gyilkos részecskesugárzástól (napszél). E nélkül a napszél valószínűleg "lefújta" volna a légkört is, mint a Mars esetén.

- Az említett olvadékbeli elkülönülés is hozzájárult ahhoz, hogy a Föld belseje még mindig folyékony, hiszen a nehéz radioaktív izotópok (pl. urán) is a magba kerültek és az ezek bomlásakor keletkező hő fűti a Föld belsejét. A folyékony mag egyrészt biztosítja a felszín állandó formálását, másrészt növeli a felszíni hőmérsékletet.

- Légkör összetétel
A jelenlegi légkör már részben az élővilág "terméke". Összetétele jelentősen befolyásolja a felszíni hőmérsékletet. Ha nagyon kevés lenne az üvegházgáz a légkörben, akkor Földünk "hógolyóvá" alakulhatna, ha viszont túl sok, akár a Vénuszhoz hasonló pokollá is válhatna.

Ezek szerint nagyon sok szerencsés hatás együttesének köszönhetjük létünket.
A Napunk is lehetne sokkal "rakoncátlanabb". Ha nagyobb változások jelentkeznének a Nap sugárzásának intenzitásában, akkor a megfagyástól a megsülésig ingadozhatnának a földi állapotok.

Szóval az élet bizonyára nagyon sok bolygón kialakulhatott az említett 10²⁰ csillag körül, de valószínűleg nagyon kevés helyen voltak a miénkhez hasonlóan szerencsés körülmények a további tartós, hosszú idejű fejlődéshez.

Civilizációk

A mi civilizációnk kialakulása a körülbelül 3,5 milliárd éves földi élet "utolsó pillanataira" tehető mindössze. Fejlettebb eszközöket csak pár tízezer éve kezdtünk el használni és az első fejlettebb társadalmak csak néhány ezer éve alakultak ki.

Igazán fejlett technikai eszközöket csak néhány száz éve használunk.

Rádióhullámokat alig több mint 100 éve alkalmazunk, közte olyanokat, amelyek elhagyják a Földet alig több mint 60 éve. (Ezek még csak alig több mint 60 fényévnyire, kb. az Aldebaran távolságáig jutottak. )

Űrkutatásunk nem rég ünnepelte 50 éves fennállását és a legmesszebbre jutott űreszközeink is csak a Naprendszer "belső határáig" a heliopauzáig jutottak.

Az emberi faj viszonylag békésnek tekinthető más fajokhoz viszonyítva, de így is szünet nélkül háborúzunk egymással és egyre fejlettebb eszközeink miatt ezek egyre veszélyesebbek. Egy atomháború akár civilizációnk pusztulásához vezethetne. Számos egyéb olyan veszély is fenyegeti civilizációnkat, ami miatt nehéz megjósolni élettartamát.

Ha ezeket mind figyelembe vesszük, akkor elég kicsinek tűnik az esély arra, hogy velünk egyidejűleg léteznek hasonló fejlettségű civilizációk olyan környezetben, amit legalább elektromágneses hullámokkal elérhetünk.

A SETI program eddigi civilizációkereső próbálkozásai mindenesetre azt valószínűsítik, hogy nem igazán nyüzsögnek hozzánk hasonló civilizációk a közelben. Semmilyen mesterséges eredetre utaló jelet nem sikerült fogni, nagy területet átfogva sok hullámhosszon keresgélve sem.
Pedig az is eléggé valószínűnek tűnik, hogy egy létrejövő civilizáció, a fejlettség egy bizonyos szintjén használ elektromágneses hullámokat.

Hawking véleményét tekintve talán jobb is így...

Felhasznált irodalom