Hogyan hatnak és hogyan nem hatnak ránk a csillagok
(Hihetünk-e a horoszkópoknak?)

Nemrég kicsit megorrolt rám egy "horoszkóphívő" ismerősöm, mert kategorikusan elutasítottam minden horoszkóppal kapcsolatos hitet. Ez a "nemhit" olyan mértékű bennem, hogy azt sem tudtam megmondani milyen csillagjegyben születtem.

Levélváltásunk arra "ihletett", hogy összefoglaljam mindazt, ami a témával kapcsolatban itt-ott megtalálható lexikonomban.

Tudom egyetlen "hívőt" sem győzhetek meg (igazán nem is áll szándékomban), de talán gondolkodásra késztethetek néhányat közülük. Talán elgondolkodhatnak azon, hogy a csillagok világa akkor is nagyon izgalmas és érdekes, ha nem "hisznek bele" semmit.

Csillagok

A csillagok "születnek", "élnek" és "meghalnak", hasonlóan - de azért nagyon másképpen - mint az élőlények.
Életciklusuk a típusuktól függően néhány millió vagy 10 milliárd évnél is hosszabb lehet.

Az igazán nagyok gyorsan leélik életüket. Fényesen ragyognak 1-2 millió évig, aztán egy látványos robbanásban megsemmisülnek.
Az "átlagosak", mint pl. a mi Napunk, több mint 10 milliárd évig világítanak és "haláltusájuk" is sokkal hosszabb.

Ha felnézünk az égre egy "fényszennyezéstől" mentes helyen sok ezernyi csillagot láthatunk. Ránézésre egyáltalán nem állapítható meg koruk, típusuk, távolságuk. A csillagászok viszont jól tudják, hogy az a néhány ezer csillag, amit szabad szemmel láthatunk, mind itt található a "közelünkben", legfeljebb néhány száz fényévnyire.

Ha galaxisunkat egy 10 cm átmérőjű koronggá "zsugorítjuk", akkor Földünk kb 3 cm-nyire a korong közepétől helyezkedik el.
Ebben a léptékben egy 3 mm átmérőjű piros körrel (térben gömb) jelölhetjük azt a tartományt, amelyben a szabad szemmel látható csillagok elhelyezkednek.

Tejútrendszerünk százmilliárdnyi csillagának csak egy töredékét látjuk szabad szemmel, a többi olyan messze van, hogy szemünk csak összemosódott, együttes fényüket észleli a Tejút halvány sávjaként, azt is csak tiszta időben "fényszennyezéstől" mentes helyen.

A Tejút, ahogyan szabadszemmel sohasem láthatjuk. (Hosszú expozíciós idővel készült felvétel.)

A csillagok látványát az "állandóság megtestesítőjének" gondoljuk, pedig egyáltalán nem az. A csillagok között is minden változik, csak nem "emberi léptékben". A legszembetűnőbb példát erre a téli égbolt egyik legjellegzetesebb csillagképe az Orion, annak is az "öv" alatti régiója - az Orion-köd (M42) - nyújthatja akár már holnap!

Itt található az Orion (M42) emissziós köd "csillagbölcsője", ahol bármikor felragyoghat egy új csillag és közöttük bolygók százai vannak kialakulóban.
Bármikor láthatunk itt egy szupenóva-robbanást is, hiszen az itteni fiatal, nagy fényerejű csillagok gyorsan "leélik életüket".
A köd átmérője 1 fok (két teliholdnyi), ami 1.600 fényév távolságból 30 fényév átmérőt jelent. Hatalmas energiakibocsátású, hozzá közeli csillagok késztetik fénylésre.

Csillagképek

A csillagképek emberi "agyszülemények", "tagjaik" a legtöbb esetben semmilyen kapcsolatban nincsenek egymással, csak az egyes csillagok - környezetükhöz viszonyított - nagyobb fényereje miatt látszanak valamiféle alakzatnak.

Ez nagyon jól bemutatható egyik legszembetűnőbb cirkumpoláris (vagyis mindig látható) csillagképünkön a Göncölszekéren, amit az amerikaiak pl. Big Dipper-nek, vagyis "Nagy merőkanálnak" hívnak, és nem is "hivatalos csillagkép", hiszen a "Nagy Medve" (Ursa Maior) csillagkép része. (Meg mondom őszintén én a teljes csillagképet nem bírom felfedezni, hiába nézem. Az elnevezések pedig azt mutatják, hogy mindenki mást "lát bele" ugyanazokba a csillagokba.) A Göncölszekér csillagai 54 - 367 fényévnyi távolságra vannak, tehát nem éppen "egy kupacban". Az animációban a gombokkal be/kikapcsolhatók a csillagkép körvonalak. (Sötétebb kékkel a Göncölszekér, világosabb kékkel a Nagy Medve többi része. A jobb felső sarokban kör jelöli a Sarkcsillagot.) Fényesebb tagjai közül némelyek egy laza csoportosuláshoz az Ursa Maior Mozgó Halmazhoz tartoznak és a térben azonos irányban haladnak. Ez a hozzánk legközelebbi halmaz, tagjai 15-17 km/s sebességgel haladnak a Saggitarius csillagkép irányába.

A fentebb elmlített okoból ez a csillagkép az ősemberek idején másképp nézett ki és 100.000 év múlva, ha lesznek még emberek szintén másképp látják majd. Ez is azt mutatja, hogy a csillagok csak egy emberöltő alatt tűnnek állandónak.

Az ábra Göncölszekér csillagainak látható helyzetváltozását mutatja:
felül a 100.000 évvel ezelőtti
középen a jelenlegi
alul a 100.000 év múlva látható

A csillagkép címszónál található csillagtérkép segít megtalálni az égbolton. Onnan elérhető az anyagban megtalálható többi csillagkép is.

Hatások

Nézzük hogyan hat(hat)nak ránk a csilagok.

Gravitációs hatás
A csillagoknak - természetesen - jelentős gravitációs hatása van környezetére. Az összes csillag közül nyilván a Nap, "saját csillagunk" gravitációs hatása a legjelentősebb ránk, de a viszonylag nagy távolság (mármint a Holdhoz viszonyítva nagy - 150 millió km) miatt hatása csak kb. fele a Holdénak (a sokkal nagyobb tömeg ellenére).
A "második legközelebbi" csillag a Proxima Centauri, vagy más néven Alpha Centauri C.
Távolsága 4,23 fényév. vagyis 4,0017915 x 10¹³ km.
Napunk távolsága 1,5 x 10⁸ km, vagyis a "következő" csillag kb. 300.000-szer messzebb található.
A gravitáció, amint azt Newton óta tudjuk, "úgy működik", hogy erőssége a tömeggel egyenesen, a távolság négyzetével fordítottan arányos. Ez "magyarra fordítva" azt jelenti, hogy 2-szer akkora tömeg ugyanolyan távolságból 2-szer akkora vonzóerővel hat, ugyanakkora tömeg viszont 2-szer akkora távolságból 4-szer kisebb erővel.
A Proxima Centauri tömege kb. ugyanakkora, mint a "mi Napunké", vagyis gravitációs hatása 90.000.000.000-szor kisebb, mint Napunké.
A többi csillag gravitációs hatása ennél jóval kisebb, vagyis nyugodtan elhanyagolhatjuk.

Sugárzások
A csillagok (szerencsére) sugároznak is. A földi élet alapja éppen Napunk sugárzása. Földünkön minden energia forrása (közvetlenül, vagy közvetve) a Nap. (Kivéve az árapályból eredő energiát és a radioaktivitásból eredő energiát.)

- Részecskesugárzás
Napunk és az összes többi csillag jelentős részecskesugárzást is kelt (napszél). Ez nem lenne igazán hasznos, sőt kifejezetten káros lenne számunkra. Szerencsére a Napunkból érkező részecskéket "megfogja" a magnetoszféra. A többi csillag részecskesugárzása el sem jut idáig, mert már a Naprendszer "szélén" elenyészik a napszéllel ütközve.

- Elektromágneses sugárzás
Napunk sugárzásának számunkra "igazán fontos" része az elektromágneses sugárzás. Ennek egy részét "használják" a növények az élet alapját képező fotoszintézishez. Vannak kifejezetten "gyilkos", nagy energiájú részei is, de szerencsére ezeket légkörünk nem engedi át. Az ózonréteg csökkenése miatt ugyanakkor megnőtt a Földre jutó UV sugárzás mennyisége, ami már egyáltalán nem kedvező számunkra. (Ne feledjük, hogy az élet csak kb. fél milliárd éve "merészkedett" a szárazföldre, előtte úgy 3-3,5 milliárd évig csak a tengerekben volt élet, mert még nem alakult ki a megfelelő "UV védelem", az ózonpajzs!)
Az elektromágneses sugárzások erőssége a gravitációhoz hasonlóan a távolság négyzetével fordítottan arányos, vagyis a fentebb említett módon a "szomszédos" Proxima Centauri elektromágneses sugárzásának hatása 90.000.000.000-szor kisebb, mint Napunké, tehát nyugodtan elhanyagolhatjuk.

Veszényforrás
Van viszont egy olyan jelenség, ami még ilyen, sőt nagyobb távolságból is veszélyes lehetne!
Ezt a jelenséget úgy hívjuk, hogy szupernóva-robbanás. Ez a Napunkénál sokkal nagyobb, "viharos életet élő" csillagok "haláltusája".
Az ilyen csillagok mindössze néhány millió évet élnek (szemben a mi Napunk 10 milliárd évnél hosszabb élettartamával). Életük elég "látványosan" ér véget. Egy ilyen szupernóva-robbanás során a csillag, rövid ideig, kb. akkora energiát sugároz szét, mint az egész Tejútrendszer! Ez bizony még néhány tucat fényévnyi távolságból is komoly veszélyt jelentene a földi életre. Szerencsére ilyen távolságban egyetlen olyan csillag sincs környezetünkben, amely így végzi majd az életét.

Érdemes megemlíteni, hogy 1054-ben kínai és arab csillagászok megfigyeltek egy 23 napon át látható szupernóva-robbanást; ennek a maradványa a Rák-köd. Nappal is látszott, pedig 6500 fényév távolságra fekszik a Földtől!

A Rák-köd (M1). (Amikor 1844-ben elnevezték alakja rákra emlékeztetett.)

Közepén egy másodpercenként 30-at forgó (!) neutroncsillag található, amely az 1054-ben felrobbant, "viharos életű" csillag "maradéka". Maga a köd 12 x 8 fényév méretű és 1000 km/s-nál nagyobb sebességgel tágul.

Egyebek

Azt hiszem nem lehet véletlen, hogy a csillagászok, Kepler óta nem foglalkoznak horoszkóp készítéssel. (Pedig a mostani eszközökkel /sokkal precízebb távcsövek, űrtávcsövek, atomórák, számítógépek/ biztosan nagyon pontos csillag és bolygó adatokat lehetne számítani.)

A horoszkóp hívők egyik érve az szokott lenni, hogy milyen sokan és milyen régóta hisznek benne.
Azért mert valamiben régóta és sokan hisznek még nem lesz igaz.

A fentiekből jól látszik, hogy azok a szegény csillagok "nem tudják", hogy mit "láttak beléjük". Semmi közük egymáshoz, "élik a saját életüket" és gyakorlatilag semmilyen hatással sincsenek ránk.

Több olyan ismerősöm van, akik ugyanabban az időszakban születtek, mint én és teljesen más tulajdonságúak. Ha igaz lenne, amit a horoszkópok állítanak, akkor az emberek kb. 1/12-e ugyanolyan, vagy nagyon hasonló tulajdonságú kellene legyen. Ez pedig egyáltalán nincs így és a statisztikai adatok egyáltalán nem támasztják alá, hogy a születés időpontjának bármilyen köze lenne az emberek tulajdonságaihoz. (Ha egy ikerpárt elválasztanak és teljesen külön nevelnek, akkor később csak annyira hasonlítanak egymásra, amit a génjeik meghatároznak.)

Angol kutatók valami hihetetlenül nagy (sok milliós) népességet vizsgáltak át (néhány éve) a következő szempontból.
Abból indultak ki, hogy amennyiben igaz az, amit bizonyos - horoszkóp alapján történő - párválasztást kínálók ígérnek, akkor a "horoszkópilag összeillők" között kevesebb válásnak kell történnie, mint az össze nem illők között.
Az eredmény pontosan az volt, amit én előre megmondtam volna. Az égvilágon semmi összefüggés nincs a születés időpontja és az illető tulajdonságai, jelleme, stb. között.

És végül kipróbáltam én is Karl Sagan Kozmosz című sorozatának egyik részében látott "módszerét".
Teljesen találomra kiválasztottam 3 horoszkópot ugyanarra a csillagjegyre (OROSZLÁN), ugyanarra az időszakra (37. hét).
Azt hiszem az "eredmény" önmagáért beszél...

- Ez a hét a kedvező karrier lehetőségekről, anyagi javulásról és a baráti kapcsolatok ápolásáról szól. Szabad utat kapnak a kezdeményezéseid az élet minden területén. A munkahelyeden az ellentétek sajnos erősödhetnek, de ez most mégis ösztönzőleg hat rád. Baráti és szerelmi kapcsolataid nagyon jól alakulnak, ne zárkózz el a meghívások elől!

- Mivel a hét első felében csak hiábavaló köröket futnál, jobban jársz, ha inkább visszavonulsz, és nemcsak az izgalmaktól és a fizikai megerőltetéstől, hanem még az erőszakosan közeledőktől is távol tartod magad. Most több pihenésre lesz szükséged, de ez csak annyit jelent, hogy a légköri frontérzékenységed átmenetileg felerősödik. Ne egyél sokat, attól nem az energiád, csak a súlyod nő.

- Nagy családi viharok, félreértések adódhatnak a következő napokban, de nem kell aggódnia, hamar rendeződnek a vitás kérdések. Ne bújjon ki egy kellemetlen kérdés elől, most jobb, ha tisztázza a dolgot, ha sokáig halogatja, rosszabb kimenetele lehet. Megvádolhatják, hogy hűtlen volt, de ha a vádak nem alaptalanok, akkor gyorsan változtatnia kell a helyzeten. Könnyen rátalálhat a megoldásra, és békét teremthet házasságában vagy szerelmi kapcsolatában.

Utóbb átgondolva úgy tűnik a horoszkóphívőket, akárcsak más hívőket, nem igazán lehet hitüktől eltántorítani.
Nem zavarja őket, ha a különböző horoszkópok egymásnak ellentmondásos jóslatokat adnak ugyanarra a csillagjegyre, ugyanarra az időre. Úgy tűnik talán még előnyösebb is az ilyen megoldás, mert a többféle jóslatból nagyobb eséllyel "jön be" valamelyik és utóbb már csak erre emlékeznek. Ezáltal igazolva érzik a horoszkóp "hatását".

Elvileg lenhetne valami olyan kölcsönhatás, ami időszakosan jelentkezik, olyan viszont elvileg sem lehetséges, hogy egy adott időszakban jelentkező kölcsönhatás csak egy bizonyos időszakban született emberekre hat, függetlenül attól, hogy a Föld melyik részén élnek, másokra viszont egyáltalán nem.

A fentiek ellenére biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező napokban is sokkal-sokkal többen olvassák majd az aktuális horoszkópokat, mint lexikonomat, de sebaj...

Felhasznált irodalom