Kémiatörténet - minek nekünk kémia?
A kémiai ismeretek ugyanolyan fontosak, mint bármi más.
A kémia egyáltalán nem a büdös, színes, környezetszennyező löttyöket jelenti,
hanem mindenben jelen van körülöttünk!
Kémiai tudás nélkül nem lenne ruhánk, cipőnk, lakásunk, kozmetikai szereink,
könyvünk, számítógépünk, mobiltelefonunk...
Ha áttekintjük a kémia
történetét, akkor jól látható, hogy mivel foglalkozik, hogy mennyire lényeges
ismeretek halmaza.
Ezt az összeállítást jó néhány évvel ezelőtt készítettem, de most talán még aktuálisabb lett. Az évek óta leépülő kémiaoktatás, a kémiatanárok hiánya miatt a döntéshozók is elgondolkodhatnának rajta ki fog majd gyógyszert, kozmetikai cikkeket vagy akár élelmiszereket gyártani megfelelő kémiai ismeretek nélkül.
Természetesen nincs olyan rálátásom, mint mondjuk egy kémiatanárnak. Tapasztalataim
azonban azt mutatják, hogy a kémia
egyre inkább mostohagyereke az oktatásnak. Még a többi természettudományos tárgy
között is háttérbe szorul. Ráadásul, amennyire én tudom, az egyik legjobban
utált és leginkább feleslegesnek tartott tantárgy lett belőle a diákok körében
is.
Ismerve fiam kémiaoktatását, tankönyvét - úgy érzem erre azért az oktatás is
"rátett egy lapáttal".
Amikor azt látom valakin, hogy teljesen feleslegesnek tartja a kémiát,
meg szoktam kérdezni tud-e valamit mutatni a környezetében, aminek nincs köze
a kémiához? Ha mutat valamit, akkor persze elmondom, hogy bizony annak is van
köze hozzá.
Tegyen mindenki egy próbát! Biztosan nem tud olyan, a mindennapi életben használt
eszközt, anyagot mutatni, aminek közvetlenül vagy közvetve ne lenne köze a kémiához!
Nehezen lehetne olyan területét mutatni a gazdaságnak, amelynek ne lenne köze
a kémiához.
Még a "biogazdálkodás" sem létezhet kémiai ismeretek nélkül!
Nyugodtan
mondhatjuk azt, hogy a kémia története már az őskorban elkezdődött.
Az ősembernek is voltak kémiai ismeretei, még akkor is, ha ezt esetleg nem is
tudta.
Ha megnézünk egy több tízezer éve fennmaradt barlangrajzot
(a képen), akkor látható, hogy az ősember is ismert számos, a természetben
található színes anyagot és ezeket tudatosan fel is használta.
Persze nem ez volt az egyetlen, ami az "őskémia" körébe tartozott.
Voltak egyéb olyan anyagismereteik is, amit ma a kémia tárgykörébe sorolunk.
Tudtak tüzet gyújtani, ismertek bizonyos fémeket, és számos más kémiai
ismeretük is volt.
Az ősi kultúrák a fémolvasztás,
üvegkészítés, fermentálás,
festékkészítés, fazekasság,
tartósítás területén szereztek
kémiai ismereteket.
(Az asszír seregeket már időszámítás kezdete előtt úgy 800 évvel vasfegyverekkel
szerelik fel.)
Az írásbeliség megjelenését követően ezekről az ismeretekről már feljegyzéseket
is készítettek. Leírták az eljárásokat és az azokhoz alkalmazott készülékeket
is.
Az ókorban
görögök és rómaiak is készítettek kémiai
tárgyú feljegyzéseket. A legnagyobb összefoglaló mű Plinius 37 kötetes műve
a Historia naturalis (a képen) volt.
A kor legnagyobb tudományos gyűjteménye az alexandriai könyvtárban található.
A következő évszázadokban az alkimisták
foglalkoztak kémiával
és az "aranycsinálási"
kísérletek "melléktermékeként" felfedeztek számos új anyagot, eszközt
és eljárást. (Hennig Brand
német alkimista
felfedezte a foszfort.)
Ezzel párhuzamosan Kínában és Indiában is jelentős felfedezéseket tettek.
Az 1. században Kínában felfedezett papír nagyon megkönnyítette az írásos feljegyzések
elterjesztését. A 8. században arab közvetítéssel került el később Európába
is.
A 16. századtól az alkímia hanyatlani kezdett. A tudományos központok Németországba
és Angliába kerültek át.
A kémia elsősorban a textilipari igények alapján a színezékek és sók ismereteivel,
illetve a bányászat igényei alapján a fémek és vegyületeik megismerésével fejlődött.
A 15-16. században megjelentek a jatrokémikusok is, akik vegyészettel és gyógyítással
foglalkoztak. Az egyik legjelentősebb közülük Paracelsus.
Amerika felfedezésével új növényeket és anyagokat ismertek meg.
A 17. századot tartják a tudományos kémia kezdetének. Ekkor vált önállóvá, elválva
az orvostudománytól.
Bekerült az oktatásba és megjelentek a csak kémiával foglalkozó tankönyvek.
A gőzgépek tökéletesedése és az ipari forradalom új lendületet adott a vegyiparnak
is. Elvált egymástól az ipari és a tudományos kémia.
Az 1750-es években kezdték kiadni a Nagy francia enciklopédia köteteit, amely
kora legnagyobb természettudományos adatbázisa volt.
A szerves vegyületek számának rohamos növekedése indokolttá tette a
szerves kémia önálló tudománnyá válását.
A 19. század végén jelentős felfedezések születtek a szénhidrátok, aminosavak,
nukleinsavak és az enzimek területén is.
A kőolaj alapú benzin előállítása is jelentős változást hozott. 1886-ban elkészült az első automobil, megalapozva a mai közlekedést és a hozzá kapcsolódó vegyipar
meghatározó jelentőségű.
Akik hozzájárultak a kémia fejlődéséhez
Lexikonom számtalan kémikusról tartalmaz információt. (Az összes kapcsolódó
címszó legyüjthető a Szójegyzék kereső mezőjébe beírva a kémikus
keresőszót.)
Itt most megpróbálom időrendben felsorolni az anyagban megtalálható legjelentőseb
kémikusokat és legfontosabb tevékenységüket. (A hivatkozásra kattintva persze
részletesebb információ is elérhető ezekről.)
Lomonoszov, Mihail Vasziljevics (1711 - 1765) orosz fizikus, kémikus kísérletileg igazolja az anyagmegmaradás törvényét.
Cavendish, Henry (1731 - 1810) Angol fizikus és kémikus felfedezi a hidrogént és megállapítja, hogy a víz két gáz egyesüléséből keletkezik.
Lavoisier, Antoine
Laurent (1743 - 1794) Francia kémikus. A modern kémia megteremtője.
Ő vezeti be a mérleget, mint elengedhetetlen segédeszközt a kémiában.
Kimondja a tömegmegmaradás tételét a kémiai reakciók esetében.
Megállapítja a levegő
és a víz összetételét.
Tisztázza a savak fogalmát.
Megmagyarázza a légzést, miszerint az a szervezetben végbemenő égés.
Módszeres, hosszú kísérleti vizsgálatok alapján megdöntötte a flogisztonelméletet
és helyesen értelmezte az égési
folyamatokat.
Ő javasolta, hogy a vegyületek neve feltétlenül fejezze ki azok összetételét.
Proust, Joseph Louis (1754 - 1862) Francia gyógyszerész és kémikus. Felfedezi az állandó tömegarányokat. Fontos szerepet játszott az analitikai kémiai területén.
Dalton, John (1766 - 1844) Angol kémikus, természetkutató, tanár. Az újkori atomelmélet úttörője, a többszörös tömegarányok törvényének megalkotója. Kvantitatív tudománnyá tette a kémiát.
Avogadro, Amedeo (1776 - 1856) Olasz fizikus. 1811-ben megalkotta a róla elnevezett Avogadro-tételt, amely szerint a molekulák száma egy adott gázmennyiségben egyenlő.
Davy, Humphry (1778 - 1829) Angol kémikus. Az elektrokémia megalapítója, több elem felfedezője.
Wöhler, Friedrich (1800 - 1882) Német kémikus. 1828-ban az ammónium-cianátból kiindulva előállította a karbamidot, s ez a szintézis volt a szerves kémia kezdete.
Hess, Henry (1802 - 1850) Svájci születésű szentpétervári vegyész. A termodinamika első főtételének kimondása előtt kimondta a róla elnevezett törvényt. Ezért a termokémia úttörőjének tekintik.
Bunsen, Robert Wilhelm (1811 - 1899) Német kémikus. A színképelemzés egyik megteremtője.
Loschmidt, Joseph (1821 - 1895) Osztrák fizikus és kémikus. Szerves vegyületek ábrázolásával, a vegyérték, és a gyök fogalom kidolgozásával megelőzte korát.
Kekulé von Stradonitz, Friedrich (1829 - 1896) Német kémikus. Bevezette a kémiai kötés elméletét, a négy vegyértékű szénatomot, a szerkezeti képleteket. Ő javasolta a benzol szerkezetére a szénatomokból álló gyűrűt.
Canizzaro, Stanislao (1826 - 1910) Olasz kémikus. Bevezette az atomtömeg és a molekulatömeg fogalmát.
Mengyelejev, Dimitrij Ivanovics (1834 - 1907) Orosz vegyész, természettudós. 1869-ben megalkotta a periódusos rendszert.
Le Bel, Joseph Achille (1847 - 1930) Francia kémikus. 1874-ben elméletet dolgozott a szerves molekulák eltérő optikai aktivitására. Ezt a sztereokémiai jelenséget J. H. van't Hoff-fal közösen ismerték fel.
Perrin, Jean Babtiste (1870 - 1942) Francia fizikus, kémikus. Vizsgálataival bizonyította az atomok és molekulák létét.
Lewis, Gilbert Newton (1875 - 1946) Amerikai fizikai-kémikus. Kidolgozza a kovalens kötés elméletét.
Hevesy György (1885 - 1966) Magyar fizikus és kémikus. Kidolgozza a radioaktív nyomjelzés technikáját.
Az említett tudósok mellett persze nagyon sokan alkottak még lényegeset a kémia területén.
Néhány lényeges kémiai
ismeret, esemény időrendben:
- 1250 Magnus, Albertus
Német polihisztor felfedezi az arzént.
- 1735 Brandt, Georg
svéd kémikus felfedezi a kobaltot.
- 1753 Geoffroy, Claude
François francia kémikus felfedezi a bizmutot.
- 1766 Henry Cavendish
felfedezi a hidrogént.
- 1772 C. Scheele
és Daniel Rutherford
felfedezik a nitrogént.
- 1772 Carl Scheele
és Joseph Priestley
egymásról függetlenül felfedezik az oxigént.
- 1774 Carl Scheele
előállítja a klórt. Később
Humphry Davy kimutatja,
hogy elem és színéről
nevezi el.
- 1775 Lavoisier
megmagyarázza az oxidációt.
- 1789 Gadolin finn
kémikus felfedezi az ittriumot.
- 1796 M. H. Klaproth
felfedezi a káliumot
- 1797 Nicolas Louis
Vauquelin felfedezi a krómot.
- 1797 Nicolas Louis
Vauquelin előállítja a berilium
oxidját.
- 1800 Alessandro Volta
gróf felfedezi a róla elnevezett elektromos
telepet (Volta-oszlopot).
- 1803 Gaston Planté francia fizikus feltalálja a savas
ólomakkumulátort.
- 1807 Humphry Davy
előállítja a fémes nátriumot.
- 1808 H. Davy, J.
Berzelius és M. Pontin felfedezik a kalciumot.
- 1810 Peter Durand kifejleszti az ónlemezből
készült konzervdobozt.
- 1811 Avogadro
megalkotja a róla elnevezett törvényt, amely szerint egyező hőmérsékletű
és nyomású tökéletes
gázok egyenlő térfogatai
egyenlő számú molekulát
tartalmaznak.
- 1811 Courtois, Bernard
francia kémikus 1811-ben felfedezi a jódot.
- 1814 Joseph von Fraunhofer
kifejleszti a spektroszkópot
izzó anyagok vegyi összetételének elemzéséhez.
- 1817 J.A.Arfvedson és Berzelius
felfedezik a lítiumot.
- 1824 Berzelius
előállítja az elemi
sziliciumot.
- 1824 Joseph Aspdin szabadalmaztatja a cementet.
- Balard felfedezi
a brómot.
- 1827 Friedrich Wöhler
tiszta alumíniumot
állít elő a Hans Christian
Oersted által talált alumínium-kloridból.
- 1828 Friedrich Wöhler
és A. Bussy előállítja
a tiszta beriliumiumot.
- 1828 A. Bussy és
J. v. Liebig előállítja
az elemi magnéziumot.
- 1828 Friedrich Wöhler
karbamidot állít
elő ammonium-cianidból
- ezzel megalapozva a szerveskémiát.
- 1838 Victor Regnault laboratóriumában poli-vinil-kloridot
(PVC) állít elő.
- 1839 Charles Goodyear
kifejleszti a vulkanizálást.
- 1841 William Talbot
angol fizikus feltalálja a jelenleg használatos fényképészeti
negatív/pozitív kidolgozási
eljárást (kalotípia).
- 1851 Goodyear
fia rájön, hogy nagyobb kénmennyiség
alkalmazásával keménygumi
(ebonit) állítható elő.
- 1855 Benjamin Silliman vegyész először vonja ki a benzint
a kőolajból.
- 1855 Alexander Parkes feltalálja a celluloid
egy fajtáját.
- 1856 Henry Bessemer
feltalálja a róla elnevezett konvertert: ezzel jó minőségű acél
gyártható.
- 1861 Frederjck Walton kifejleszti a linóleumot.
- 1868 P. Janssen
felfedezi a héliumot
a Nap színképében.
- 1869 Mengyelejev
megalkotja az elemek periódusos
rendszerét
- 1874 Hoff és Le
Bel egymástól függetlenül felismerik a sztereokémia
alapját.
- 1875 Mengyelejev
"jóslata" alapján Lecoq
de Boisbaudran francia kémikus felfedezi a galliumot.
- 1877 Georges Leclanché francia mérnök feltalálja cink-szén
szárazelemet.
- 1880 George Eastman
kidolgozza a hajlékony filmtekercset
fényképezőgépekhez.
- 1882 Thomas Alva Edison
amerikal feltaláló kifejleszti az alkálielemet.
- 1885 Mengyelejev
jóslata alapján Winkler
megtalálja a germániumot.
- 1886 Henri Moissan
felfedezi a fluort.
- 1893 Edward Goodrich Acheson kifejleszti a karborundumot.
- 1898 William Ramsay
és M. W. Travers
felfedezik a Neont.
- 1901 Guntz, Antoine Nicolas
Francia kémikus, előállítja az elemi báriumot.
- 1903 William Coolidge előállítja a villanyégőkben
használható vékony volfrám
szálat.
- 1904 A Courtaulds brit textilcég létrehozza az első műselymet.
- 1907 Fretierick Hopkins angol biokémikus fölfedezi a vitaminokat.
- 1907 Leo Baekeland létrehozza az első szintetikus polimert,
a bakelitet.
- 1907 Auguste és Louis
Lumiere kifejlesztik a színes fényképezést.
- 1908 Jacques Brandenberger vegyész fapépből első ízben hoz létre cellofánt.
- 1909 Edward Benedictus szabadalmaztatja a rétegelt üveget.
- 1909 Fritz Haber
először hoz létre szintetikus ammóniát.
Az ammóniát később
műtrágya készítésére
használják.
- 1913 William Burton feltalálja az olajfinomítás
egy javított módját: a termikus krakkolást.
Ezzel a kőolajból
nyerhető benzin mennyisége
megduplázható.
- 1913 Harry Brearley első ízben hoz létre rozsdamentes
acélt.
- 1930 Wallace Carothers a DuPont-nál szabadalmaztatja a neoprén
műanyagot.
- 1932 Szent-Györgyi
Albert kimutatja, hogy az 1907-ben felfedezett C-vitamin
azonos az általa felfedezett aszkorbinsavval,
később paprikából előállítja a C-vitamint.
- 1933 Az ICI vegyipari vállalat két tudósa kifejleszti a polietilént.
- 1935 Wallace Carrothers feltalálja az első, teljes egészében szintetikus szálat,
a nylont.
- 1938 Roy J. Plunkett kifejleszti a teflont
(poli-tetrafluor-etilén).
- 1938 Elkezdődik a poli-vinil-klorid
(PVC) ipari gyártásása.
- 1939 Paul Muller vegyész szabadalmaztatja a DDT nevű
rovarölő szert.
- 1943 Kifejlesztik a szintetikus gumit.
- 1944 Percy Lavon Julian előállítja a szintetikus kortizont.
- 1951 Az angol Francis
Crick, Maurice Wilkins
és az amerikai James Watson
az angol Rosalind Franklin röntgenológus segítségével felfedezi a DNS
szerkezetét.
- 1955 Megjelenik a Tetrán (Tetracycline) nevű antibiotikum.
- 1964 Kifejlesztik az akril
festéket.
- 1965 Stephanie Louise Kwolek kifejleszti a kevlar
nevű műanyagot.
- 1990 Beindul az USA-ban a Human Genom Project. Célja az emberi DNS
elemzése, hogy mind a 46 emberi kromoszómában feltérképezzék a géneket.
- 2003 A Human Genom Project elkészíti emberi DNS
teljes génkészletének leírását.
A témához kapcsolódik még A mindenütt jelenlévő fizika és kémia és a Háztartáskémia - (vegyi)anyagok a házban és a ház körül címszavam is.