Lapos Föld

Már többször megállapítottam, hogy az internet cáfolja a relativitáselméletet, mert a sötétség gyorsabban terjed rajta, mint a fény.

Nemrég újabb remek ostobaságra hívták fel a figyelmemet. Jelenleg is vannak olyanok kis hazánkban (és máshol is), akik meggyőződéssel állítják, hogy a Föld lapos.

Az interneten található lapos Föld ábrázolások egyike. "Érdekes"

Ez most az űrkorszak sűrűjében azért eléggé meglepő. Ők azonban ezt is "megoldották". Szerintük ugyanis az egész űr-ügy kamu, sohasem járt senki és semmi a világűrben, tehát ez nem bizonyíték. Ügyes!
Ezek szerint az én műholdvevő antennám is valami földi jelet fogott az ég felé nézve. Sőt a Föld ezek szerint nem is bolygó, hiszen a "bolygóság" egyik lényeges kritériuma éppen a gömbalak.

Egyébként már elég régóta tudjuk, hogy a Föld gömbölyű. Ehhez nem kellett elhagyni a Földet, elég volt a logikus gondolkodás.

A Föld átmérője 12 750 km, ezért a felszínen állva a görbület nem feltűnő.
Az is hozzájárul ehhez, hogy a légkör fénytörése a talaj közelében viszonylag jelentős és változó.
Amikor a kelő Napot látjuk akkor az valójában csak illúzió. A Nap még nincs is a látóhatár fölött, csak a légkör fénytörése miatt látjuk úgy.

Napkelte - a légköri fénytörés miatt ilyen "tojás".

Az viszont egyértelműen megfigyelhető, hogy minél magasabbra megyünk, annál nagyobb terület látható be és ez sík területen egy egyre nagyobb kör.

Azt is régen megfigyelték, hogy a Nap (vagy a Hold) mindig ugyanakkorának látszik, akárhonnan és akármikor nézzük, tehát az ég gömbje a Föld felszínétől feltehetően mindenütt ugyanolyan messze van. Ez legegyszerűbben, gömbölyű Földdel magyarázható meg.

A föníciai hajósok már több, mint 2500 évvel ezelőtt megkerülték Afrikát, és megfigyelték, hogy minél nyugatabbra vannak, a Nap és a többi megfigyelt égitest annál később kel. Azt is észrevették, hogy minél délebbre járnak, annál alacsonyabban áll a Sarkcsillag, és délen újabb, addig ismeretlen csillagok jelennek meg. Dél felé elég nagy távolságra hajózva azt is észrevették, hogy a Nap északon "delel".

A püthagoreus csillagászok több, mint 2300 évvel ezelőtt minden égitestet, és a Földet is, gömb alakúnak feltételeztek, mert szerintük a legtökéletesebb mértani test a gömb volt. Ezt alátámasztotta az a megfigyelésük, hogy Hold világos oldalának határvonala mindig körív, tehát a Hold gömb alakú és akkor nyilván a többi égitest és a Föld is.

Azt is jó régen észrevették már, hogy a tengeren az érkező hajók árboca jelenik meg először a horizonton, illetve az egymáshoz közeledő hajók először egymás árbocait veszik észre, ami lapos Föld esetén elég nehezen lenne megmagyarázható, gömb alakú esetén azonban nagyon könnyen.
Arisztotelész (i.e. 4. sz) számára két megfigyelés különösen "gömböt bizonyító" volt:
- A Föld különböző helyeiről az égbolt is különbözőnek látszik. Megfigyelések szerint a Föld felszínén kb. 110 km-t haladva észak felé a Sarkcsillag irányának a látóhatártól mért szögtávolsága) 1 fokkal nő.
- Az égitestek kelési, delelési időpontja a földrajzi hosszúsága mentén változik 1 fok hosszúság változással 4 perccel eltolódik.
E két megfigyelés azt igazolja, hogy a Föld felülete észak-déli és nyugat-keleti irányban is hasonló mértékben görbült.
A gömb alakot legjobban a holdfogyatkozások bizonyították. Akkoriban már tisztában voltak azzal, hogy a holdfogyatkozást a Föld okozza, amikor a Nap és a Hold közé kerül, és beárnyékolja a Holdat. Holdfogyatkozás látható lehet este, éjjel, hajnalban vagy a Föld másik oldaláról is, mindegy, hogy a Földnek éppen melyik fele néz a Hold felé. Az is mindegy, hogy az árnyék széle a Hold melyik részén jelenik meg, a Földnek minden vetülete kör. Márpedig az ilyen test csak gömb lehet, ezért a Föld szükségképpen gömb alakú.

Eratosthenes (i.e. 275-195) sokoldalú egyiptomi (görög) tudós, a nevezetes alexandriai könyvtár igazgatója. Híres mérésével meghatározta a Föld méretét.
Észrevette, hogy Syeneben (jelenleg Aswan), kb. 800 km-re délkeletre az egyiptomi Alexandriától a Nap délben függőlegesen süt a nyári napfordulón. Megfigyelte, hogy ugyanakkor Alexandriában kb. 7°-os szöget zár be a függőlegessel. Helyesen tételezte fel, hogy a Nap távolsága nagyon nagy kell legyen, ezért sugarai gyakorlatilag párhuzamosan érkeznek a Földre. A két város közötti távolság becslésével képes volt a Föld kerületének számítására. Az általa használt mértékegység (stadia) pontos értéke kétséges, ezért a mérés pontossága bizonytalan; a modern csillagászok által kapott értéktől 0,5 - 17 százalékkal térhet el.

Al-Bírúní (973-1048) perzsa tudós úgy határozta meg a Föld átmérőjét, hogy egy ismert magasságú hegyen megmérte, a horizont köre mekkora szöggel látszik a vízszintes alatt (ún. depressziószög).
Ismerve ezt a szöget és a hegy magasságát, a Föld sugara könnyen kiszámítható. Bár e mérés pontosságát is rontja a légkör fénytörése, eredménye a Föld sugarát mégis mindössze kb. 0,2% hibával adta meg.

Al-Bírúní mérésének elve.

Egyébként a részecskegyorsítóknál már komolyan figyelembe kellett venni a Föld görbületét, különben kijönnének a csőből a felgyorsított részecskék.

Az LHC 27 km kerületű pályájának nyomvonala. (Ez alatt a vonal alatt méyen található az alagút, benne a részecskegyorsítóval.)

Aztán itt vannak olyan dolgok, mint például az az egyértelmű tény, hogy minél mélyebbre megyünk annál melegebb van. Ez azért lapos Föld esetén elég nehezen megmagyarázható, de legalábbis érdekes kérdéseket vet föl.

Egyébként is számtalan szebbnél szebb kérdés jutott eszembe hirtelen:

- Milyen alakú ez a lapos Föld? (Kör? Téglalap? Egyéb?)
- Milyen vastag? A tengerek néhol elég mélyek, és a hegyek is rendesen "kiállnak" egyes helyeken. Szóval sok kilométer vastagnak kellene lennie.
- A földrengéshullámok hogyan terjednek és miért adnak olyan "furcsa" eredményeket?
- A tűzhányók is arra utalnak, hogy azért elég vastagnak kell lenni a lapos Földnek. Mennyire?
- Hogyan működik a gravitáció egy ilyen lapos Földön? Miért mérjük nagyjából ugyanannyinak mindenütt? Egyáltalán mivel magyarázható lapos Föld esetén a gravitáció? A léte az biztosan tény, mert valami mégis itt tart minket és az alma is mindig leesik.

Aztán eszembe jutott Galilei és a róla elnevezett holdak megfigyelése a Jupiter körül (a képen). Én is láttam a mi kis távcsövünkkel ezt a négy holdat és határozottan gömbnek látszottak mindannyian a Jupiter és a holdak is. Lehet, hogy korongok? Mi magyarázza, hogy mindig a lapjukkal látszanak a keringés során és nem ellipszisnek vagy egyenes vonalnak néha? Ennek azért nincs túl nagy valószínűsége. Egész kis távcsővel is jól láthatóan gömbszerűnek látszik a Jupiter és a Mars. A Vénusznak a fázisai is láthatók, a Szaturnusznak pedig a gyűrűje is látszik. Elég furcsa lenne egy lapos korongot körülvevő gyűrű. Ha ezek az égitestek (és a távcsővel azóta megfigyelhető többi Naprendszerben lévő objektum) gömb alakúak, akkor a Föld miért nem?

És még ki sem mozdultunk a Földről, csak megfigyeléseket végeztünk.

Ha egy léggömbbel, vagy mondjuk egy nagy magasságba feljutni képes katonai repülőgéppel nézzük a Földet, akkor olyan 20-30 km magasságból már eléggé "görbének" látszik a horizont.

A Balaton 30 km magasságból egy léggömbre helyezett kamera képén. Nem tűnik laposnal a Föld.

Aztán itt van például a Coriolis-erő, ami például a meteorológiai jelenségekre is hatással van. Az hogyan magyarázható laposföldileg? Esetleg egy a középpontja körül forgó lapos korongról van szó?

Hurrikán egy meteorológia műhold felvételén. Ezekre a szélrendszerekre is hat a Coriolis-erő. (És a Föld sem látszik laposnak.)

További kérdések:
- Hogyan magyarázható az iránytű működése?
- Mitől van a lapos Földnek mágneses tere?
- Miért van sarkifény? És miért pont ott?
- Miért tapasztaljuk az égitestek felkeltét és lenyugvását? Hogy a bánatban működik ez lapos Föld esetén? Nem csak a középpontja, hanem az átlója mentén is elfordul ez a korong (ha korong alakú a lapos Föld)?
- Mi van éjszaka? Hol van a Nap? A lap túloldalán?
- Egyáltalán mi van a lap másik oldalán?
- Mitől vannak évszakok? Miért nem egyformán süti az egyébként végtelen távolságúnak tekinthető Nap a lapos Föld minden részét és ez miért változik az év során?

Aztán jött az űrkorszak, de még "fotosop" nélkül.

A Föld a Holdról A Holdra leszállt űrhajósok készítették	A Föld és a Hold a Voyager 1 11,66 millió km-ről készült felvételén

(Egyik képen sem tűnik laposnak a Föld, pedig akkor még nem volt "fotosop", amivel a laposföldhívők szerint készülnek az ilyen, elméletüket nem alátámasztó, képek.)

További kérdések:
- Hogyan működik a GPS a lapos Földön, ha nincsenek űreszközök? (Pedig egyértelműen működik, az én fényképezőgépem például rögzíti a kép metaadataiban a felvétel helyét, méghozzá pontosan.)
- Hogyan működik az időjárás előrejelzése? Elég nehéz lenne meteorológiai műholdak nélkül olyan felhőképeket készíteni, mint ami fentebb látható.

Nem rég jutott eszembe még néhány kézenfekvő, régóta megfigyelt és alkalmazott jelenség, eljárás, amik szintén nem a laposföld elméletet támasztják alá.

Ha a Föld lapos lenne, akkor nem kellett volna Gerhardus Mercatornak kidolgozni (1569-ben) a róla elnevezett térképvetületet (az ábrán), amely először volt használható hajózási navigációs célokra.
Utána több más térképvetületet is kidolgoztak, mert az egyébként nem lapos Föld síkbeli ábrázolása másképpen nem oldható meg. Ez azért elég nyomós érvnek tűnik.

A Sarkköröktől (66,33°) a sarkok felé haladva évente legalább egyszer, a napforduló idején figyelhető meg az éjféli nap látványos jelensége.

Ez (is) elég nehezen lenne megmagyarázható a laposföld elmélettel.

Így néznek ki a csillagok hosszú expozíciós idővel fényképezve a sarkokon.
Ezt magyarázza meg valaki a laposföld modellel, ahol a déli sark nem is létezik.

Egy újabb adalék. Neil deGrasse Tyson is beszállt a "laposföld bizniszbe".
Egy remek képet készített arról, hogyan látnánk a holdfogyatkozást, ha a Föld lapos lenne.

Az általam olvasott riport egyik laposföldhívője maga említi, hogy egy új elméletnek akkor van értelme, ha jobb magyarázatot ad a felmerült problémákra, mint a korábbi.

Utolsó kérdésem:
- A fentebb hirtelen összeszedett kérdések közül melyikre ad jobb választ a laposföld elmélet, mint a jelenleg elfogadott gömbalakú Földre vonatkozó?

Javaslatom:
- Elon Musk először valamelyik laposföld hívőt vigye el az első Hold körüli útra.

Felhasznált irodalom