Amíg a műholdas TV-közvetítésig eljutottunk - tudományos, technikai tudásháttér

Régóta készülök egy olyan összeállításra, amely a műholdas TV-közvetítés példáján bemutatja, mennyi tudás halmozódik fel a mindennapi dolgokban. Amikor bekapcsoljuk a TV-t és műholdvevőnkön keresztül egy csomó csatorna műsorát nézhetjük nem is gondolunk erre.

Az ismeretlen katonának szinte mindenütt szokás emlékművet állítani. Ugyanakkor nem hallottam még az ismeretlen tudós, feltaláló, kutató, konstruktőr, stb. emlékművéről, pedig ilyet is lehetne állítani.
Hány ezer elfelejtett, vagy név szerint széles körben soha sem ismert tudós, feltaláló, kutató, konstruktőr, stb. vett részt mindazoknak az eszközöknek, anyagoknak a kifejlesztésében, mindannak a tudásnak, ismeretanyagnak a megszerzésében, amely elvezetett a műholdas TV-közvetítés megvalósításához.
Meg sem kísérlem végig sorolni mindezt. Egyrészt, mert meglehetősen terjedelmes lenne, másrészt mert képtelen lennék rá. Azt hiszem igazából bárki képtelen lenne erre. Egyrészt, mert ezeknek az információknak egy része biztosan elveszett, másrészt mert a meglévő információt is képtelenség lenne összegyűjteni.

Kicsit azért szemezgetek a lexikonomban elérhető információból, amit lényegesnek tartok, ami eszembe jut.
A műholdas TV-közvetítés számtalan csillagászati, fizikai, kémiai, technológiai kutatás, fejlesztés eredményeit használja fel. Ezek a tudományterületek sokszor teljesen összefonódnak ezért nem külön-külön foglalkozom velük, hanem csak úgy "ömlesztve" ahogy eszembe jut.

Ahhoz, hogy műholdat juttassunk geoszinkron pályára TV-közvetítések céljára el kellett jutnunk az égitestek mozgásának megismeréséhez, egyáltalán ahhoz a felismeréshez, hogy Földünk a Naprendszer egy bolygója és Holdunk körülötte kering.
Elég sok ismeret és hosszú idő kellett ahhoz, hogy felismerjük, ha megfelelő sebességre (I. kozmikus sebesség) gyorsítunk valamit az nem esik le, hanem valamilyen pályán keringeni kezd a Föld körül.
Ki kellett fejleszteni a megfelelő rakétatechnikát, a szükséges sebesség eléréséhez.

Szükség volt (többek között) megfelelő
- hajtóművekre
- hajtóanyagokra
- szerkezeti anyagokra, amelyek alkalmasak a rakéták és műholdak építéséhez, amelyek kibírják a világűrbeli körülményeket.

Aztán persze
- ki kellett fejleszteni a rádióhullámokkal történő kommunikációt
- meg kellett oldani a képek elektromos jelekké és a jelek rádióhullámokká alakítását, ahhoz továbbíthatók lehessenek
- ki kellett fejleszteni azt a hátteret, ami a szükséges számításokat lehetővé teszi.
- ki kellett fejleszteni olyan anyagokat, eszközöket, amelyek lehetővé teszik kis méretű, kis fogyasztású elektronikus eszközök előállítását.

Mindezeknek az alapkutatási hátterére is szükség volt.
A fizika olyan ágai, mint a kvantummechanika elengedhetetlenül szükségesek voltak ahhoz, hogy mondjuk a félvezetőket kifejleszthessék.

Közvetlenül vagy közvetve egészen biztosan hozzájárultak ezekhez az ismeretekhez (sok egyéb mellett) az alábbi listában található felfedezések, ismeretek. (Lehet azonban, hogy ez első pillantásra nem tűnik nyilvánvalónak.)

- i.e. kb. 320-250, Arisztarkhosz felveti a heliocentrikus világképet.
- i.e. 235, Eratoszthenész görög csillagász, költő és filológus, az alexandriai könyvtár vezetője; két eltérő földrajzi szélsesség déli árnyékából kiszámította a Föld kerületét.
- 0030, Sztrabón felvetése szerint a Föld olyan nagy, hogy még ismeretlen kontinensek is lehetnek rajta.
- 0140, Ptolemaiosz összefoglalja az ókori világ minden csillagászati ismeretét Almagestet című munkájában.
- 1086, Kínai csillagászok feljegyeznek egy szupernova robbanást a Taurus csillagképben, aminek helyén ma a Rák köd látható.
- 1268, Roger Bacon angol ferences szerzetes leírja, hogy a lencsék használata segít a rosszul látóknak.
- 1543, Kopernikusz lefekteti a modern csillagászat alapjait - a bolygók keringenek a Nap körül és forognak.
- 1586, Simon Stevin holland matematikus és fizikus kimutatja, hogy vákuumban a különböző súlyú tárgyak azonos sebességgel esnek le.
- 1590, Galilei felismeri a szabadesés törvényszerűségeit.
- 1600, William Gilbert angol természettudós bevezeti az "elektromosság" és a földmágnesesség fogalmát.
- 1608, A holland Hans Lippershey megépíti az első lencsés távcsövet.
- 1609, Galilei saját távcsövével megfigyeli a napfoltokat, a Jupiter holdjait és a Tejút csillagait.
- 1609, Kepler leírja a bolygómozgás törvényeit.
- 1650, Otto von Guericke híres kísérlete az úgynevezett "magdeburgi féltekékkel" a légszivattyú alkalmazására.
- 1668, Newton elkészíti az első tükrös távcsövet.
- 1672, Otto von Guericke német fizikus megépíti az első elektrosztatikus generátort. Ez egy kézzel dörzsölt kéngolyó volt.
- 1684, Isaac Newton angol tudós megalkotja a gravitációs törvényt.
- 1714, Fahrenheit elkészíti az első megbízható hőmérőt.
- 1729-32, Stephen Gray angol fizikus meghatározza az elektromos vezetés alapelveit.
- 1735, George Hadley angol meteorológus matematikai és fizikai elvekkel magyarázza a Föld forgásának a passzátszelekre gyakorolt hatását.
- 1738, Bernoulli megalkotja az áramló folyadékokra vonatkozó törvényt.
- 1745, Petrus van Musschenbroek holland fizikus feltalálja a leideni palackot, az egyszerű kondenzátort.
- 1762, Galvani felfedezi az elektromos áram hatását az élő szövetekben, híres békacomb kísérletével.
- 1766, Henry Cavendish felfedezi a hidrogént.
- 1772-1774, Carl Scheele és Joseph Priestley egymásról függetlenül felfedezik az oxigént.
- 1775, Lavoisier megmagyarázza az oxidációt.
- 1784-89, Charles Coulomb francia fizikus megfogalmazza az elektrosztatika törvényeit.
- 1797, Henry Maudsley feltalálja a precíziós csavarkészítő esztergát.
- 1798, Cavendish igazolja a tömegvonzást és megméri nagyságát.
- 1800, Alessandro Volta gróf felfedezi a róla elnevezett elektromos telepet (Volta-oszlopot).
- 1801, Johann Ritter német fizikus felfedezi az ultraibolya sugárzást.
- 1803, Thomas Young brit fizikus igazolja a fény hullámtermészetét híres kísérletével.
- 1810, Az első vákuum-abszorpciós hűtőgép.
- 1811, Avogadro megalkotja a róla elnevezett törvényt, amely szerint egyező hőmérsékletű és nyomású tökéletes gázok egyenlő térfogatai egyenlő számú molekulát tartalmaznak.
- 1814, Joseph von Fraunhofer kifejleszti a spektroszkópot izzó anyagok vegyi összetételének elemzéséhez.
- 1820, Hans Christian Oersted dán fizikus és kémikus felfedezi az elektromos áram mágneses hatását.
- 1824, Carnot leírja a termodinamika alapvető körfolyamatát, a róla elnevezett ciklust.
- 1824, Berzelius előállítja az elemi sziliciumot.
- 1824, Joseph Aspdin szabadalmaztatja a cementet.
- 1825, William Sturgeon szabadalmaztatja az elektromágnest.
- 1827, Georg Simon Ohm német fizikus megalkotja az áram, az ellenállás és a feszültség viszonyáról szóló törvényét.
- 1827, Friedrich Wöhler tiszta alumíniumot állít elő a Hans Christian Oersted által talált alumínium-kloridból.
- 1828, A. Bussy és J. v. Liebig előállítja az elemi magnéziumot.
- 1829, Joseph Henry megépíti az első villanymotort, Faradaytől függetlenül.
- 1832, Michael Faraday angol kémikus és fizikus áramot gerjeszt egy rézhurok mágneses térben való forgatásával.
- 1833, Charles Babbage megszerkeszti a számítógépek ősét, az "analitikus számolóautomatát".
- 1833, Lenz megfogalmazza az elektromágnesség alaptörvényét.
- 1838, Victor Regnault laboratóriumában poli-vinil-kloridot (PVC) állít elő.
- 1839, Charles Goodyear kifejleszti a vulkanizálást.
- 1840, Robert Mayer német hajóorvos kimondja az energiamegmaradásának elvét.
- 1842, Petzval József elkészíti az első használható fényképészeti objektívet.
- 1846, Gustav Kirchhoff német fizikus megfogalmazza az egyenáram elmélettel kapcsolatos törvényeit.
- 1887, William Thomson angol fizikus bevezeti a "kinetikus energia" fogalmát.
- 1851, Foucault francia fizikus ingájával bebizonyítja, hogy a Föld forog tengelye körül.
- 1851, Foucault francia fizikus feltalálja a giroszkópot.
- 1856, Henry Bessemer feltalálja a róla elnevezett konvertert: ezzel jó minőségű acél gyártható.
- 1865, Rudolf Clausius német fizikus kidolgozza a termodinamika második főtételét.
- 1869, Mengyelejev megalkotja az elemek periódusos rendszerét.
- 1873, James Clerk Maxwell angol fizikus publikálja az elektromágneses hullámok tulajdonságait leíró egyenleteit.
- 1874, Hoff és Le Bel egymástól függetlenül felismerik a sztereokémia alapját.
- 1876, Bell és Edison feltalálják a mikrofont.
- 1876, Alexander Graham Bell amerikai feltaláló megalkotja a telefont.
- 1878, Marcel Deprez francia mérnöknek sikerül először magasfeszültségű elektromos áramot továbbítania kábeleken keresztül körülbelül 55 km távolságra.
- 1879, Guglielmo Marconi olasz elektromérnök először továbbítja a rádióhullámokat 2,4 km távolságra.
- 1886, Henri Moissan felfedezi a fluort.
- 1888, Nikola Tesla kifejleszti a váltóáramú motort és transzformátort.
- 1895, A Lumiére testvérek kifejlesztik a hordozható mozgófilm-kamerát, film továbbító egységet és vetítőt (Cinematographe).
- 1897, Sir Joseph John Thomson angol fizikus igazolja, hogy a katódsugárzásban elektronok mozognak.
- 1900, Max Planck megalapozza a kvantummechanikát az energiakvantum bevezetésével.
- 1901, Az első rádióvevőkészülék sikeresen fogja az adást.
- 1903, Ciolkovszkij rakétát tervez.
- 1904, John Ambrose Fleming brit fizikus feltalálja a két elektródás elektroncsövet a diódát.
- 1905, Albert Einstein publikálja a speciális relativitáselméletet és a híres E=mc² egyenletet.
- 1906, Lee Deforest kifejleszti a triódát, az elektronikus erősítő vákuumcsövet.
- 1906, Hermann Nernst német vegyész és fizikus megfogalmazza a termodinamika harmadik főtételét.
- 1907, Leo Baekeland létrehozza az első szintetikus polimert, a bakelitet.
- 1908, Elmer Sperry amerikai mérnök megalkotja a pörgettyűs iránytűt hajók számára.
- 1910, Millikan meghatározza az elektron töltését.
- 1910, Gaumont Párizsban bemutatja a világ első hangosfilmjét.
- 1911, Ernest Rutherford híres szóráskísérletével felfedezi az atommagot és felállítja a róla elnevezett atommodellt.
- 1912, Frizt Klatte lerakja a poli-vinil-kloridot (PVC) gyártás technikai alapjait.
- 1915, Einstein kidolgozza az általános relativitáselméletet.
- 1916, Kifejlesztik a több adóállomás vételére alkalmas rádióvevőkészüléket.
- 1918, Edwin Howard Armstrong kifejleszti a világvevő rádiókészüléket.
- 1919, A rövid hullámú rádiózás kifejlesztése.
- 1922, A BBC megkezdi a napi rendszeres rádióadást.
- 1924, Rice and Kellogg kifejleszti a dinamikus hangszórót.
- 1925, Wolfgang Pauli megfogalmazza a róla elnevezett kizárási elvet.
- 1925, John Logie Baird kifejleszti a modern televízió elődjét a mechanikus felbontású televíziót.
- 1926, Robert Goddard amerikai mérnök felbocsátja az első folyékony üzemanyagú rakétát.
- 1926, John Logie Baird első bemutató TV közvetítése.
- 1927, Davisson és Germer igazolják az elektron hullámtermészetét.
- 1927, Heisenberg megfogalmazta a magfizikát forradalmasító határozatlansági elvet.
- 1927, J.W.A. Morrison kifejleszti az első kvarc-kristályos órát.
- 1927, Philo Taylor Farnsworth kifejleszti a teljesen elektronikus TV rendszert.
- 1928, Felix Bloch svájci születésű amerikai fizikus kidolgozza félvezetőkről szóló elméletének teljes rendszerét.
- 1930, Van Arkel és de Boer előállítják a tiszta fémes titánt.
- 1930, Wallace Carothers a DuPont-nál szabadalmaztatja a neoprene műanyagot.
- 1932, Chadwick igazolja a neutronok létezését.
- 1932, Kifejlesztik a zoom objektívet és a fénymérőt.
- 1932, A BBC megkezdi a rendszeres TV adást.
- 1933, Az ICI vegyipari vállalat két tudósa kifejleszti a polietilént.
- 1933, Edwin Howard Armstrong kifejleszti a frekvencia modulációs (FM) rádióadást.
- 1933, Kifejlesztik a sztereo hangrögzítést.
- 1934, Joseph Begun kifejleszti az első magnetofont rádió stúdiók számára.
- 1936, A világon először televíziós adást sugároz a BBC Angliában.
- 1937, Grobe Reber megépíti az első rádióteleszkópot.
- 1938, Roy J. Plunkett kifejleszti a teflont (poli-tetrafluor-etilén).
- 1940, Peter Goldmark kifejleszti a korszerű színes televíziós rendszert.
- 1941, Elkészül Konrad Zuse Z3 nevű gépe, az első szoftverrel vezérelt számítógép.
- 1942, John Atanasoff és Clifford Berry megépíti az első digitális elektronikus számítógépet.
- 1944, Howard Aiken matematikus vezetésével megépül az első automatikus digitális számítógép.
- 1946, Bay Zoltán munkatársaival radarhullámokat küld a Holdra és észleli visszaverődésüket.
- 1948, John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley, amerikai fizikusok feltalálják a tranzisztort.
- 1951, Charles Ginsburg kifejleszti a képmagnót.
- 1953, Niels Bohr kidolgozza a róla elnevezett atommodellt.
- 1953, A Texas Instrument kifejleszti a tranzisztoros rádókészüléket.
- 1954, Chaplin, Fuller és Pearson kifejlesztik a napelemet.
- 1955, Elkészül az első atomóra, ami rendkívül pontos időmérést tesz lehetővé.
- 1956, A képmagnó első alkalmaza a televíziózásban.
- 1956, A merevlemezek alkalmazásának kezdete a számítógépeken.
- 1957, Föld körüli pályára állítják az első műholdat a szovjet Szputnyik 1-et.
- 1957, A Fortran programozási nyelv kifejlesztése a számítógépekhez.
- 1958, Jack Kilby és Robert Noyce kifejleszti az integrált áramkört.
- 1960, Theodore Maiman feltalálja a lézert.
- 1960, Az Egyesült Államok Föld körüli pályára állítja az Echo-1-et, az első - passzív - távközlési műholdat.
- 1962, Az Egyesült Államok Földkörüli pályára állítja az első távközlési műholdat, a Telstar-1-et.
- 1964, Az első, szilicium chipekkel rendelkező számítógépek.
- 1968, Megépítik az első integrált áramkörös számítógépet.
- 1968, Robert Dennard kifejleszti a félvezető memória áramkört - RAM (random access memory).
- 1970, A kompozitok anyagok első ipari alkalmazása.
- 1970, Az Egyesült Államokban feltalálják az első olyan számítógép mikroprocesszort, amelyen az összes számítási feladatot egyetlen chip végzi.
- 1971, Faggin, Hoff és Mazor kifejlesztik a mikroprocesszort.
- 1971, Kifejlesztik a szalagkazettás képmagnót (VCR).

Az itt felsoroltak a lexikonomban megtalálható, a témához kapcsolódó "látványosabb" események, alapkutatások, találmányok, fejlesztések.
A háttérben számtalan "névtelen" tudós, feltaláló, kutató, konstruktőr dolgozott azon, hogy a műholdas televíziózás hétköznapi dologgá váljon.

Lehetne persze a mobiltelefonról vagy a GPS-ről is hasonló összeállítást készíteni.
Ezzel az egésszel azt szeretném érzékeltetni, hogy egy ma hétköznapinak tartott technikai megoldás mögött milyen mérhetetlen tudást halmozott fel az emberiség. Az is jól látszik ezáltal, hogy a korszerű technika egyáltalán nem véletlenszerűen, egy csettintésre jött létre, mint ahogy sokan gondolják. Egy csomó meglévő ismeret alkalmazása, egy sor korábbi eszköz folyamatos fejlesztése révén alakulnak ki korszerű eszközeink.

Felhasznált irodalom