Újabb zöldségek...
(aktualitások épület, klíma, stb. ügyekben)
Bár eddig is több irományt "alkottam" már a témában, kicsit megint
"zöldségekkel" foglalkozom.
Néhány friss aktualitás adott ihletet, hogy újra elmerüljek a környezet, környezetvédelem,
globális felmelegedés kivédése, stb., témakörökben.
Az egész témakör tele van ellentmondásokkal, ami nem is igazán meglepő. Csak
néhány elgondolkodtató példát említenék ennek alátámasztására. Kissé talán csapongva
és látszólag összefüggéstelenül, de az említett témakörökkel összefüggésben.
Itt van pl. a légkondik
ügye.
A lakásaink, városaink, intézményeink olyanok, amilyenek - leginkább rosszak.
Ezeken nehezen, nagyon nagy költséggel lehet csak változtatni. Nagyon olcsón
lehet viszont venni egy egyszerűbb klímát
és már lehet is hűteni. Igaz ettől összeomlik az energiarendszer, de ez nem
igazán izgatja azokat, akik hetekig nem tudnak aludni a hőség miatt.
A napokban említették, hogy különösen az időseket, szívbetegeket viseli meg
a hőség.
Ennek ellenére az idős szívbetegek a dögmeleg kórházi szobákban lábadoznak,
mondjuk infarktus után.
A dolog másik oldala viszont, hogy minél több légkondi
üzemel, annál több energiát
használunk. Ezzel növeljük a cokettő
kibocsátást és az üvegházhatást,
vagyis még melegebb lesz.
Írásom egyik fő oka, hogy nem rég Budapesten jártam. Amit láttam az számomra
már az agyrém határát súrolta.
Irtózatos
mértékű lakópark építés történt, történik. (Kis telkek, nagy házakkal,
két garázzsal, légkondival, fűvel, locsolóval, medencével - ahogy illik.)
Adunk az ökológiai lábnyomnak...
Kíváncsi lennék mekkora "ökológiai lábnyomon él" egy három tagú család,
kétszáz négyzetméteres házban, full légkondival,
két ménkűnagy kocsival, medencével, ivóvízről locsolt pázsittal.
Meg is próbáltam ilyen számítást végez(tet)ni és az derült ki, hogy ilyen körülmények között bizony már az USA átlagnak megfelelő, vagy talán annál is nagyobb "ökológiai lábnyomon" élnek!
Ugyanakkor erősen elgondolkodtató, hogyan is lehetne "igazán zöld módon
élni", mert az én ökológiai
lábnyomom is bizony a magyar átlag fölötti, pedig
-otthon dolgozom
- kicsi méretű (és fogyasztású) kocsimat egy héten csak két-három alkalommal
használom,
- a hulladékomat szelektíven gyűjtöm, komposztálom
- energiatakarékos
eszközöket használok
Szóval az említett "lakóparkos gazdagoknál" sokkal szerényebb körülmények
között élek, kertes házban ugyan, de az energia
költségem pl. durván szüleim két szobás panelházi lakásával egyezik!
Ebből azt hiszem jól látható, hogy elég nehezen tudnánk lemenni az "egylábnyomú"
szintre. (2003-ban 1,8 hektár produktív földterület jutott egy főre, ez a népesség
növekedésével folyamatosan csökken.)
(Azt mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a talált számítás elég felületesnek
és pontatlannak tűnik a kérdések alapján.
Megpróbáltam "mindent minimumra venni", de csak annyi értem el, hogy
a kapott ökológiai lábnyom a 4-7 hektárról a 4 hektár alatti kategóriába került.
A kérdésekkel kapcsolatban is vannak kétségeim.
Szerintem például nem az számít, hogy hány csap van egy lakásban, hanem az,
hogy hány köbméter vizet fogyasztanak, nem az számít, hogy hányszor használnak
kocsit, hanem hogy hány kilométert mennek évente (havonta), stb.
Az persze nyilvánvaló, hogy aki többet fogyaszt az nagyobb láb(nyom)on él.)
Egyébként már régen is tudtak olyan házakat építeni, amelyek nagyon kis energiával
viszonylag egyenletes hőmérsékletet
biztosítottak, mindenféle flancos, korszerű eszköz nélkül.
Egy vályogból épült, nádtetős
parasztház, kis ablakokkal nyáron hűvös volt légkondi
nélkül is. Télen elég volt a megtermett "hulladék" kukoricaszár, meg
napraforgószár, hogy kifűtsék az a kis területet, ahol tartózkodtak. (Persze
ma már senki sem igazán akar ilyen módon élni és a "biotüzelőanyagot"
megtermelni magának.)
A mostani korszerű technológiákkal, hőszigetelő
anyagokkal még ennél is jobb házakat építhetnénk. Ennek ellenére, a
növekvő energia árak
mellett is kiütéssel győz a flanc. Nagy ház, jó sok felülettel (mert milyen
jól néz ki a sok kiugró, sok nagy üvegfelület,
stb.).
A nagy ablak télen részben jó lenne, mert sok napfény mehet be rajta
(persze, ha süt a Nap).
Ugyanakkor a nagy üvegfelület
hőszigetelése sokkal-sokkal
rosszabb, mint a falaké.
Nyáron pedig, ha nem tudjuk megfelelően árnyékolni a bejövő napfényt, akkor
jó kis üvegházat
fabrikáltunk.
Nem árt elgondolkodni a következőkön:
- Árnyékolás leginkább kívülről lehetséges. Belül esetleg csak egy tükröző
reluxa, vagy hasonló eszköz hatékony.
- Ha nem sikerül látható
fényként visszaverni
a bejövő energiát,
akkor hiába sötétítettünk, az energia
már "bennreked". Egy sötét posztó függöny pl. "tuti megoldás"
a lakás melegítésére. Rengeteg fényt
nyel el, felmelegszik és a felvett energiát
infrában sugározza széjjel, de az már nem tud kimenni az ablakon - az üvegházhatás
miatt.
A legjobb térfogat-felület arányú alakzat a gömb lenne. Ilyen házat azonban elég nyűgös építeni és a használatával ia akadnának problémák. Egy négyzet alapterületű ház lenne a legideálisabb, de ezt nem szeretjük. Helyette mindenféle furmányos tagolásokkal növeljük meg az azonos alapterülethez tartozó felületet. Kétszer akkora felület esetén, kétszer olyan hatékony hőszigetelő anyagok alkalmazásával is ugyan olyan nagy a hőveszteség, mintha fele akkora felületű házunk lenne.
Egy "ideális" alakú és egy "felületnövelt" ház...
A mi éghajlatunkon, még a jelenlegi felmelegedés ellenére is lehet olyan
épületet készíteni és "üzemeltetni", amiben nem szükséges klíma.
- Amikor nagyon meleg időben nyitva tartjuk az ablakokat, azzal csak fűtjük
a lakást. Kánikulában nap közben mindent be kell zárni, és amennyire lehet meg
kell akadályozni a fény
bejutását.
- Éjszaka viszont minél több levegőt kell átáramoltatni.
- Ha ezeket betartjuk, egy jól megépített házban, hosszú időn keresztül
biztosítható az éjszakai minimum
hőmérséklethez közeli érték fenntartása, mindenféle plusz energia
nélkül.
- Ha viszont "üvegházat"
csinálunk a lakásból, akkor csak iszonyú energiákkal
tudjuk lehűteni. Ráadásul minél nagyobb mértékű hűtés szükséges, annál valószínűbb,
hogy mindenféle nyavalyát összeszedünk az hideg levegő állandó áramlása miatt.
Az egyéb elektromos eszközeink energiafelhasználásán
is van mit javítani. Helyette inkább rontunk a helyzeten.
- A napokban olvastam, hogy a nagy méretű plazma
TV-k és LCD TV-k
zabálják az áramot,
(a 100 cm-es képátlójú kb. 300 wattot).
- Ehhez jönnek még az egyre nagyobb fogyasztású PC-k
(már a 450 wattos táp
sem elég). Pedig szeretnénk minden háztartásba legalább egy PC-t, Internetet.
(Érdemes elgondolkodni rajta, hogy amennyiben mondjuk 200 wattos
"átlagfogyasztással" számolunk egy PC-nél
és azt éjjel-nappal bekapcsolva tartjuk, akkor 24 óra alatt többet
zabál, mint egy átlagos hűtőszekrény!
Télen egyébként még "jól is jön" ez a plusz fűtés, ennyivel kevesebb
gáz fogy. Nyáron
viszont ennyivel több hűtés kell - ha van hűtés.)
Annak ellenére, hogy tudjuk mit kellene tenni, sok esetben úgy tűnik törekszünk
az ellenkezőjére.
Ezek szerint
- még mindig nem elég drága az energia
- még mindig nem hiszünk a globális felmelegedésben, következményeiben
- növekszik az a réteg, aki nagyon nagy pénzt képes elkölteni energiára (is)