Bose-Einstein-kondenzáció
(Bose-Einstein-kondenzátum)

Nagy számú bozonból álló makroszkopikus rendszerekben, elegendően alacsony hőmérséklet mellett megfigyelhető jelenség, amikor a részecskék jelentős hányada a legalacsonyabb energiájú kvantumállapotot (az alapállapotot) foglalja el.

Rubídium atomok 170 milliárdod K-re hűtésekor az egyes atomok egy „szuperatummá” kondenzálódása, amely egyetlen entitásként viselkedik.
A grafikon háromdimenziós egymást követő pillanatfelvételeket mutat az időben, amelyekben az atomok a kevésbé sűrű vörös, sárga és zöld területekről nagyon sűrű kék-fehér területekkre kondenzálódnak.

A Bose-Einstein-kondenzáció csak olyan bozonokra megy végbe, amelyek teljes száma megmarad az ütközések során.
A Pauli-féle kizárási elv miatt lehetetlen, hogy két fermion ugyanazt a kvantumállapotot foglalja el, így az ilyen részecskékre nem tapasztalható hasonló kondenzációs jelenség.
A Bose-Einstein-kondenzációnak alapvető szerepe van a szuperfolyékonyság értelmezésében.
A Bose-Einstein-kondenzátum nagyon alacsony hőmérsékleten (cp K körül) alakul ki, amikor is több ezer atom egyetlen entitássá (egy szuperatommá) válik.
Ez a jelenség rubídium, lítium és más atomokkal figyelhető meg szélsőségesen alacsony hőmérsékleten.
Nevét Satyendra Bose indiai fizikusról és Albert Einsteinről kapta.
Ezt az állapotot ötödik halmazállapotnak is nevezik.

Felhasznált irodalom