Cserenkov-sugárzás
(Cserenkov-effektus, Cserenkov-detektorok)

Amikor egy szigetelő anyagban egy részecske a közegbeli fénysebességnél gyorsabban halad, akkor kúp alakban elektromágneses sugárzást kelt maga körül.
A jelenséget Cserenkov-effektusnak, a kibocsátott sugárzást Cserenkov-sugárzásnak nevezik felfedezőjéről Pavel Alekszejevics Cserenkov Nobel-díjas fizikusról.

A kúp nyílászöge függ a részecske sebességétől (v) és a közeg törésmutatójától (n).

b=v/c
cosj = 1/n b = c'/v

ahol
c a vákuumban mért fénysebesség
c' a közegbeli fénysebesség
j a kúp nyílásszöge

A Cserenkov-sugárzás jellegzetes derengő fénye egy atomreaktorban.
A láncreakció gyorsan, majdnem fénysebességgel haladó elektronokat is termel. A környező moderálóközegbe (víz) érve azonban ezek átlépnék a fény vízbeli sebességét ezért lelassulnak, és többlet energiájukat fotonok (szép kék fény) formájában adják le.

A Cserenkov-sugárzást alkalmas nagy energiájú töltött részecskék azonosítására.
Részecskedetektorokban alkalmazható részecskék sebességének és ezáltal tömegének meghatározására, aminek alapján a részecskék azonosíthatók (Cserenkov-detektorok).
Alkalmazzák az atomreaktorokban, a kozmikus sugászás vizsgálatánál és a neutrínódetektorokban.

Felhasznált irodalom