A mágnesség alapjelenségei

1. A mágnes sarkai. Merítsünk bármilyen alakú mágnest apró vasszögek közé. Azt tapasztaljuk, hogy két helyen legerősebb a vonzó hatás. A mágnes legerősebb mágnességet mutató részeit a mágnes sarkainak, pólusainak nevezzük. Minden mágnesnek két pólusa van, a rúd alakúnak a rúd végei közelében. A pólusok közötti részek csak gyenge mágnességet mutatnak

2. Mágnesezés - mágnessel. Mágnes egyik végével húzzunk többször végig egy lágyvas dróton. - Húzzuk végig ugyanannyiszor egy nem mágneses kötőtűn vagy acéldróton is. Azután vizsgáljuk mágnességüket. A lágyvas nem tartja meg mágnességét. Az acél megtartja. Ezért a mágnesek acélból készülnek.

3. A mágnes gyengítése. Tartsunk lángba mágnesezett kötőtűt, és melegítsük vörösizzásig. Kihűlés után nem vonzza a vasat. A mágnes elveszti mágnességét, ha vörösizzásig hevítjük.

4. A mágneses vonzás és taszítás. Egy mágnesezett kötőtűt függesszünk fel vékony cérnaszálra. Majdnem pontosan észak-dél irányba áll be. Jelöljük meg a kötőtű észak felé mutató végét. Ezt a mágnes északi sarkának nevezzük. A másik a déli sarok.
Közelítsünk a függő mágnestű északi sarkához egy kezünkben tartott mágneses kötőtű északi sarkával - taszítják egymást.
Ha pedig a függő mágnes északi sarkához a kezünkben tartott mágnes déli sarkával közelítünk, tapasztaljuk, hogy a sarkok vonzzák egymást.

A mágnesek egynemű sarkai taszítják egymást.
A különnemű mágnessarkok vonzzák egymást.

A vasdarab molekuláris mágnesei rendezetlen állapotban vannak (felső ábra). A molekuláris mágnesek rendeződnek (alsó ábra)

5. Van-e egysarkú mmágnes? Törjünk ketté egy mágnesezett lombfűrészpengét. Mindkét darabnak két-két mágnessarka van. Bármeddig folytatjuk is a feldarabolást, nem sikerül a mágnessarkokat szétválasztani, nem sikerül egy sarkú mágnest létrehozni. 6. A mágnesség molekuláris elmélete szerint a mágnes molekula nagyságú mágnesekből áll. Ha a vas nem mágneses, a molekulamágnesek minden lehetséges irányban, rendezetlenül helyezkednek el. De ha mágnessel végighúzunk a vasdarabon, a molekulamágnesek határozott irányba állnak be. Ilyen módon a vasdarab egyik végén északi, a másik végén déli mágneses sarok keletkezik. Ha a mágnest izzóvá melegítjük, a molekulák fokozott sebességű hőmozgásuk miatt kimozdulnak előbbi rendezett helyzetükből, a vasdarab elveszíti mágnességét. Ha mágnesezés közben ütögetjük az acéldarabot, gyorsabban, jobban mágneseződik, mert ütögetéssel megkönnyítjük a molekulák rendeződését.

Felhasznált irodalom