aminsók
(hidrokloridok)
Az ammónium sóihoz hasonló sók, amelyben nitrogénhez kapcsolódó hidrogénatomokat egy vagy több szervescsoport helyettesíti.
Elnevezésük úgy történik, mintha az ammóniumcsoport szubsztitúciós származékai
lennének, pl. dimetil-ammónium-klorid.
Ha az amin rendelkezik egy közönséges, nem szisztematikus névvel, akkor az elnevezéshez az -ium végződés használható.
Például
a fenil-aminból, (anilinból), keletkező vegyület, [C6H5NH3]+Cl-
neve anilinium-klorid. (Ez látható a szerkezetiképleten.)
Korábban az ilyen vegyületeket nevezték hidrokloridoknak is, például
anilin-hidroklorid, és a következő képlettel írták le: C6H5NH2HCl.
Előállítás
Például dimetil-amin és hidrogén-klorid reakciójakor egy ionos vegyület, a dimetil-ammónium-klorid
keletkezik:
(CH3)2NH + HCl -> [(CH3)2NH2]+Cl-
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Az aminok könnyen képeznek sókat savakkal, amelyektől protont felvéve pozitív ionná alakulnak.
Az aminok sói kristályosak, és jól oldódnak vízben.
A gyógyászatban sok oldhatatlan alkaloidot, például kinint, vagy atropint használnak
oldható, hidroklorid só formában. Az ilyen só oldatához lúgot (nátrium-hidroxid)
adva, az amin felszabadul.
Az ammóniumsó mind a négy hidrogénjét szerves csoporttal helyettesítve kvaterner
ammóniumsók keletkeznek.
Az ilyen vegyületek előállíthatók tercier aminokat halogén-vegyületekkel reagáltatva,
például a trimetil-amin ((CH3)3N) a klór-metánnal (CH3Cl) reagálva tetrametil-ammónium-kloridot
ad (CH3)4N+Cl-.
Az ilyen típusú sók esetében lúg hozzáadásakor nem szabadul fel amin, a kvaterner
hidroxid (CH3)N+OH- izolálható.
Ezek a vegyületek a nátrium-hidroxidhoz hasonló erősségű lúgok.