antimon / Sb
(Stibium)
Név:
Latin neve Stibium, szulfidjára
vonatkozik, amit ma antimonitnak neveznek. Görögül anti plusz monos -
egyedül nem található fém
Rendszám:
periódusos rendszer 51. eleme
Felfedezés:
Vegyületeit
már az ókorban ismerték, a fémet
a XVII. század eleje óta vagy még régebben ismerik.
Relatív atomtömeg:
121,75
Izotópok: stabíl
izotópok Sb(121),
Sb(123)
Elektronkonfiguráció:
[Kr] (4d)10(5s)2 (5p)3
Fizikai tulajdonságok:
Félfémes, szürke
módosulata közönséges hőmérsékleten
stabilis.
Ezüstfehér, fémfényű, kissé vezeti az elektromos
áramot.
Gőze hirtelen lehűtve
sárga módosulatba megy át, amely instabil.
Még kevésbé állandó az antimon-triklorid sósavas
oldatából elektrolízissel
előállított úgynevezett explozív antimon, amely mechanikai
hatásra hírtelen felhevül és antimon-triklorid gőzt kibocsátva fémes
antimonná alakul.
Olvadáspontja 631
°C
Sűrűsége 6,62 g/cm3.
Megszilárduláskor térfogata növekszik.
Kémiai tulajdonságok:
Kevéssé aktív.
Halogénekkel füstölgés
közben reagál, oxigénben trioxiddá ég
el.
Kénnel zárt csőben hevítve triszulfidot
képez.
Fémekkel ötvözeteket
vagy antimonidokat (azaz határozott súlyarányú vegyületeket)
létesít.
A vízgőz vörösizzáson hidrogén fejlődésével
bontja.
Oxidáló savakban és klórt
leadó vegyületekben
oldódik.
Többnyire 3 néha 5 vegyértékű.
Majdnem mindíg kovalens
kötésű, de vannak ion
vegyületei is.
Kimutatására a Marsh-próba alkalmazható.
Előfordulás:
Több mint 100 ásványa
ismert. Legismertebb az antimonit
(Sb2S3). Az antimon-trioxidnak
két ásványi változata
van a sénarmontit és a valentinit.
Előállítás:
Antimon-szulfidból
vassal redukálható:
Sb2S3 + 3 Fe = 2 Sb + 3 FeS
Az antimonit pörkölésével
kapott antimon-oxid szénnel
redukálható:
Sb2S3 + 4 1/2 O2 = Sb2O3
+ 3 SO2
Sb2O3 + 3 C = 2 Sb + 3 CO
Az antimon elektrolitos
úton (SbF3-oldat elektrolízisével)
tisztítható .
Felhasználás:
Betűfémötvözetekhez használják (a képen), és kísérőanyagként a germániumban
n-típusú félvezetők
létrehozására.
Nagymértékben növeli az ólom szilárdságát.
Használják elemekhez, súrlódáscsökkentő
ötvözetekhez, nyomjelzős
lövedékekhez.
Bizonyos vegyületei tűzálló anyagok, kerámia,
zománc, festékek
előállítására, valamint az üvegiparban
használatosak.