aromás aminok

A legfontosabb aromás vegyületek közé tartoznak.

Néhány aromás amin molekulaképe.


 

Előállítás

a) Nitrovegyületek redukciójával, különféle redukáló anyagokkal.
Savanyú és lúgos közegben másképpen megy végbe a reakció.
Savanyú közegben először nitrozó-, majd hidroxil-aminovegyületek, végűl aminok keletkeznek:

H3C.C6H4NO2 -> H3C.C6H4NO -> H3C.C6H4NHOH -> H3C.C6H4NH2

Lúgos közegben is keletkezik nitrozó-és hidroxil-aminoszármazék, de ezek azoxivegyületté kondenzálódnak, amelyek további redukciójával aminokká alakulnak át:

C6H5NO + HONHC6H5 -> C6H5N=NO-C6H5 (azoxi-benzol)-> C6H5NH-NHC6H5 (hidrazo-benzol)-> C6H5NH2 (anilin)

Leggyakrabban nascens hidrogénnel redukálnak, amelyet fémmel savból állítanak elő.

b) Aromás halogenidek ammóniával aminokká alakulnak, de nem egyformán könnyen. Klór-benzol csak nagy nyomáson, réz jelenlétében alakul át anilinná, mintegy 80%-os kihozatallal.

c) Fenolok ammóniával cink-klorid jelenlétében 300°C körüli hőmérsékleten aminokat adnak.

d) Aromás karbonsavakat amidjaikon át, aminokká lehet alakítani a Hoffman-féle lebontással.

Fizikai és kémiai sajátságok
A kisebb molekulasúlyú aromás aminok folyadékok, a nagyobb molekulasúlyúak szilárdak.
Vízben a monoaminok alig, a diaminok jobban, a triaminok mégjobban oldódnak.
A kisebb molekulasúlyú aromás aminok szaga gyenge, de jellemző.
Bázikus jellegük lényegesen gyengébb, mint az alifás aminoké.
Oldatuk nem vezeti az elektromos áramot, de mégis alkotnak sókat erős ásványi savakkal, ezek oldata hidrolízis miatt savas.

Vannak primer, szekunder és tercier aromás aminok, a szekunder aminok alkotnak sókat, de a tercierek nem.
Anilin brómos vízzel 2,4,6-tribróm-anilint ad.
A szekunder és primer aminok nitrogénhez kapcsolódó hidrogénjei könnyen helyettesíthetők alkil-csoporttal, ha alkil-jodidokkal reagáltatjuk:

C6H5NH2 + ICH2 -> C6H5NH.CH3 + HI

Az alkilezés tovább folytatható, amíg végül negyedrendű ammónium-sókhoz jutunk, amelyek erősen lúgosak.

Az elsőrendű és a másodrendű aromás aminok acilezhetők, vagyis az NH2, illetve NH-csoport hidrogénjei lecserélhetők savgyökkel, így anilideket kapunk. Elsőrendű aromás aminok kloroformmal melegítve alkalikus közegben karbamiddá alakulnak:

C6H5NH2 + CHCl3 + 3 KOH -> C6H5N=C (fenil-karbil-amin) + 3 KCl + 3 H2O

Primer aromás aminokból salétromossavval diazóniumsó keletkezik:

C6H5NH2 + HNO2 + HCL -> C6H5N=N.HCl + H2O

Ezek a diazóniumsók melegítve nitrogén fejlődéssel fenolokká alakulnak át.

Elsőrendű aminok benzaldehiddel vízkilépés közben kondenzálnak:

C6H5NH2 + OCH-C6H5 (benzaldehid) -> C6H5CH=N-C6H5 (benzál-anilin).

Az aromás aminok közül részletesebben foglalkozom, az anilinnal, acetaniliddal, monometil-anilinnal, dimetil-anilinnal és a difenil-aminnal.

Felhasznált irodalom