arzén-trioxid
(arzén(III)-oxid, fehér arzén, fehér arzénikum, arzénessav-anhidrid, arzenolit, claudetit,
arzénessav, arzén(III)-sav, arzenitek)

As₂O₃
Valódi képlete As₄O₆
Az arzén oxidja.

Előfordulás
Ásványként is megtalálható, mint arzenolit (a baloldali képen), köbös kristályszerkezettel, illetve mint claudetit (a jobboldali képen), monoklin kristályszerkezettel.

Előállítás
Arzenidek oxidációjakor keletkezik. (Pl. arzéntartalmú ércek pörkölésekor.)

Fizikai és kémiai tulajdonságok
A köbös módosulat gyémánfényű kristályai As₄O₆ molekulákból állnak, gőzében is ilyenek találhatók.
Fehér vagy áttetsző rögök illetve kristályos por formájában is előfordul.
Sűrűsége 3,7-4,2 g/cm³
Olvadáspontja 275-313°C
Szublimációs ponja 193°C
Oldékonyság vízben (20°C-on): 1.2-3.7g/100 ml
A vizes oldata gyenge sav, régebben arzénessavnak nevezték, gyakorlatilag az arzén(III)-sav. Arzén(III)-sókat képez, amelyeket régebben arzeniteknek neveztek.
Redukálószerekkel arzin keletkezik belőle, ami erősen mérgező gáz.
Szénnel hevítve arzénné redukálódik.
Redukáló hatású például a salétromsavat nitrogén-trioxiddá redukálja:

2 HNO₃ + As₂O₃ + 2 H₂O = N₂O₃ + 2 H₃AsO₄

Vizes, megsavanyított oldatából a kén-hidrogén arzén-triszulfidot választ le sárga csapadék alakjában. Semleges oldat esetén kolloid arzén-triszulfid oldat keletkezik.

Felhasználás
Növényvédő szerekhez.
Bőrök és prémek konzerválására.
Üveg derítésére, opalizáló üvegek gyártásánál.
Festékgyártásra.

Biológia
Veszélyes méreg! Felnőtt emberre 0,1 - 0,2 g halálos.
Belélegezve égő érzés, köhögés, légszomj, zihálás, mellkasi fájdalom, fejfájás, torokfájás, szédülés gyengeség jelentkezik.
Bőrre kerülve szárazságot, vörösséget, bőr égéseket, fájdalmat, hólyagokat okoz.
Szembe kerülés esetén a tünetek vörösség, fájdalom, súlyos, mély égések, kötőhártyagyulladás.
Lenyelve égő érzést, hányingert, hányást, hasi fájdalmat, hasi görcsöket, hasmenést, izomgörcsöket, sokkot, halált okoz.
Hosszabb idő alatt, kisebb mennyiségekben rákkeltő hatású.
Frissen lecsapott (nagy felületű vas(II)-hidroxid adható ellenméregként, ami vizes oldatból lecsapja.

Felhasznált irodalom