bárium-hidroxid
(baritföld, baritvíz)

Ba(OH)2

Fizikai és kémiai tulajdonságok:
Fehér, kristályos anyag.
Közönséges formája oktahidrát, Ba(OH)2.8H2O, monoklin kristályokból áll.
Sűrűsége 2,18 g/cm3 (oktahidrát), 4,5 g/cm3 (vízmentes)
Olvadáspontja 78°C (oktahidrát), 408°C (vízmentes)
Vízben mérsékelten oldódik.
Hevítve elveszti kristályvizét.
Levegőn hevítve 600°C fölött bárium-oxidra és vízre bomlik:

Ba(OH)2 -> BaO2 + H2O

Tulajdonságai hasonlóak a kalcium-hidroxidhoz, devíz ben jobban oldódik és vizes oldata erősebb bázis.
A vizes oldatát baritvíznek nevezik.
Savakkal sókat képez, pélául sósavval bárium-kloridot:

Ba(OH)2 + 2 HCl -> BaCl2 + 2 H2O

Vizes oldata, a kalcium-hidroxidhoz hasonlóan, megköti a levegőben lévő szén-dioxidot és vízben oldhatatlan bárium-karbonát keletkezik:

Ba(OH)2 + CO2 -> BaCO3 + H2O

Előállítás
Bárium-oxid és víz reakciójával:

BaO + H2O -> Ba(OH)2

Nátrium-hidroxiddal oldható báriumvegyületekből, pl.:

2 NaOH + BaCl2 -> Ba(OH)2 + 2 NaCl

Felhasználás
Gyenge lúgként térfogatos analízisben szén-dioxid és karbonátok kimutatására.
Nátrium-hidroxid helyett mérőoldatként. (Nem tartalmazhat szén-dioxid szennyezést, mert az kicsapódik bárium-karbonát alakjában)
Báriumvegyületek előállítására és bizonyos szerves vegyületek szintézisekor.

Felhasznált irodalom