bizmut / Bi

Név: A német Weisse Masse - fehér tömeg később Wisuth és Bisemutum

Rendszám: a periódusos rendszer 83. eleme

Felfedezés:
Már a középkorban ismerték, de nem alkalmazták.
Ifjabb Claude Geoffroy különböztette meg az ólomtól 1753-ban.

Relatív atomtömeg: 208,98

Izotópok: Vannak természetes és mesterséges radioaktív izotópjai; az utóbbiak rövid életűek.

Elektronkonfiguráció: [Xe](4f)14(5d)10(6S)2(6p)3

Fizikai tulajdonságok:
Igen halvány rézvörös színű, fémfényű, porítható.
Olvadáspontja 271,3 °C.
Forráspontja 1560°C
Sűrűsége 9,78 g/cm3.
Csak egy módosulata van.
Az elektromosságot kissé vezeti, ez mágneses térben csökken.
Megszilárduláskor térfogata 3,32%-kal nő.
A fémek közül a legerősebb a diamágnesessége.
Hővezetése kisebb a higany kivételével minden fémnél.
Nagy az elektromos ellenállása, és mágneses térben nagy Hall-effektust mutat. 

Kémiai tulajdonságok:
Elektronegativitása sokkal kisebb, mint az Va oszlop többi elemeié.
Legtöbbször 3 vegyértékű pozitív iont alkot, az 5 vegyértékű bizmut negatív. Nedves halogének megtámadják, halogénekkel közvetlenűl egyesíthető, valamint kénnel és szelénnel is.
Más fémekkel, pl. ónnal ötvözetet alkot.
Levegőn, magas hőmérsékleten kék lánggal ég, sárga oxidgőzöket képezve.
A vízgőzt vörösizzáson elbontja.
Tömény salétromsavban, valamint forró tömény kénsavban és oxidáló anyag jelenlétében sósavban is oldódik.
Vannak kovalens kötésű vegyületei is, de ritkábbak; a három vegyértékű bizmut kat alkot, pl. nitrátot.
A bizmut-hidroxid gyenge bázis, i könnyen hidrolizálnak.

Előfordulás:
A ritkafémek közé tartozó, igen ritka elem, bár sok ásványa van, pl. bizmutit (Bi2O2CO3). A legfontosabb érce a bizmutin (Bi2S3) és a bizmit (Bi2O3).
A legnagyobb termelők Peru, Japán, Mexikó, Bolívia és Kanada.  

Előállítás:
inak savanyú oldatából elektrolízissel választható le.
Szulfidos érceit pörkölik, majd szénnel redukálják:
Bi2S3 + 4 1/2 O2 = Bi2O3 + 3 SO2
Bi2O3 + 3 C = 2 Bi + 3 CO

Felhasználás:
Nagy erejű állandó mágnes állítható elő MnBi ötvözetből.
Más fémekkel, pl. ónnal, kadmiummal, nagyon alacsony olvadáspontú ötvözeteket ad, amelyek biztonsági eszközökhöz használhatók, pl tűzjelzésre.
A vas jól nyújtható ötvözetei készíthetők vele.
Akril szálak készítésénél katalizátorként használják.
Az atomreaktorokban fűtőanyag hordozóként használják az U[235] vagy U[233] izotópokhoz.
A bizmut-oxikloridot széles körben alkalmazzák a kozmetikai iparban.
A bizmut-subnitrát és subkarbonát a gyógyászatban használatos.
Specializált hőelem anyagként. 

Felhasznált irodalom