bróm / Br
(brómosvíz)

Név: Bromos = bűz

Rendszám: a periódusos rendszer 35. eleme

Felfedezés:
Balard állította elő 1826-ban abból az anyalúgból, amely a tengervíz bepárlásakor a konyhasó kivállása után maradt hátra.

Relatív atomtömeg: 79,909

Izotópjai: Br[79], Br[81]

Elektronkonfiguráció: [Ar](3d)10(4s)2(4p)5

Fizikai tulajdonságok:
Szobahőmérsékleten sötét vörösbarna folyadék, sajátságos fojtó szagú.
Erősen lehűtve sötétbarna kristályokká fagy, ezek a cseppfolyós levegő hőmérsékletén megfehérednek.
Gőze és kristálya kétatomos molekulákból áll.
A víz kb. 3,4%-ot old belőle, ez a narancszínű brómosvíz a laboratóriumban kémszerként használatos.
Fagyáspontja - 7°C
Forráspontja 58,8°C.

Kémiai tulajdonságok:
Kémiailag a klórhoz hasonlóan viselkedik, de nem annyira aktív.
Hidrogénnel, halogénekkel lassan reagál.
Kénnel, foszforral, arzénnal, és antimonnal, továbbá ónnal hőfejlődés közben egyesül.
Oxigénre és nitrogénre nem hat.
Egészen száraz állapotban nem reagál a nátriummal és a magnéziummal, káliummal azonban robban.
Vassal, cinkkel is közvetlenül egyesül.
Sósavas oldata feloldja az aranyat, de a platinát és ozmiumot nem támadja meg.
Brómvízből napfény hatására hidrogén-bromid és hipobrómos sav (HOBr) keletkezik.
A kéndioxidot megfordíthatóan kénsavvá oxidálja víz jelenlétében:
Br₂ + SO₂ + 2 H₂O = 2 HBr + H₂SO₄
Tömény alkáli-bromid oldatban tribromid keletkezésével oldódik:
KBr + Br₂ = KBr₃
Telítetlen kettős kötés brómot köt meg és egyszerű kötéssé változik, pl. etilén C₂H₄, dibróm-etilént ad:
H₂C=CH₂ + Br₂ = BrH₂C-CH₂Br
Sok aktívabb fém ionos bromidot alkot, amelyek nagyobbrészt vízoldhatók, de oldhatatlan az ezüst-bromid (AgBr), réz(I)-bromid (CuBr), ólom-bromid (PbBr₂), stb.
Negatív elemek bromidjai általában molekulavegyületek pl. BrCl, CBr₄, stb.

Előfordulás:
A klór állandó kísérője, de csak kb. 0,5%-át adja. ásványaiban és a tenger vízében.
Ritka ásványa a bromirit (AgBr).

Előállítás:
Bromidokból állítható elő elektrolízissel, klórral, vagy savanyú közegben történő oxidációval, pl. mangán-dioxiddal:
2 NaBr + MnO₂ + 2 H2SO₄ = Br + Na₂SO₄ + MnSO₄ + 2 H₂O
Legnagyobbrészt tengervízből állítják elő a fenti három eljárás valamelyikével; a kapott híg oldatból levegővel fuvatják ki a brómot és nátrium-karbonáttal nyeletik el, ekkor nátrium-bromid keletkezik, NaBrO₃ mellett. Ezt megsavanyítva tömény bróm szabadul fel, amely desztilláló oszlopban tisztítható.

Felhasználás:
Legfontosabb felhasználási területei az 1,2-dibróm-etán és az ezüst-bromid, amit fényképészeti emulziókban használnak (a képen fotópapíron).
Vegyületei a gyógyszergyártásnál használatosak.
Tűzoltószerekhez, víztisztító anyagokhoz, stb. használják.

Biológia:
Légzőszervekre a brómgőz káros, súlyos mérgezést, halált is okozhat.
A bőrön nehezen gyógyuló sérülést okoz.

Felhasznált irodalom