butanol
(butilalkohol, n-butanol, n-butilalkohol, propil-karbinol, bután-1-ol, butilalkohol, szekunder-butilalkohol, bután-2-ol, 1-metil-propanol, metil-etil-karbinol)

Az alkoholok homológ sorának negyedik tagja.
Több izomere létezik:

n-butanol	szek-butanol	izo-butanol	terc-butanol

Az n-butanol molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

A Butanol.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Előállítás
Buténből oxo-szintézissel butil-aldehidet állítanak elő, majd azt hidrogénnel redukálják.
Biológiai úton is előállítható, fermentációval (Bacillus butilicus).

Fizikai és kémiai tulajdonságok:

n-butanol (n-butilalkohol, propil-karbinol, bután-1-ol, butilalkohol)
C₄H₁₀O / CH₃(CH₂)₃OH

Szintelen, jellegzetes szagú folyadék.
Olvadáspontja -90 °C
Forráspontja 117 °C
Sűrűsége 0,81 g/cm³.
Vízben mérsékelten oldódik.
Erős oxidálószerekkel robbanékony gázokat képez.

szekunder-butilalkohol (bután-2-ol, 1-metil-propanol, metil-etil-karbinol)

C₄H₁₀O / CH₃CHOHCH₂CH₃

Szintelen, jellegzetes szagú folyadék.
Olvadáspontja -115 °C
Forráspontja 100 °C
Sűrűsége 0,81 g/cm³.
Vízben mérsékelten oldódik.
Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.
Erős oxidálószerekkel robbanékony gázokat képez.

Felhasználás:
Az iparban oldószerként.
Szerves szintézisek kiindulóanyagaként.
Festékhigítóként.
Parfümök alapanyagaként.
Az etanolnál nagyobb fűtőértékű bioüzemanyagként is használható.

Biológia: Az etanolnál mérgezőbb hatású.

Felhasznált irodalom