diborán
(borán, boránok, bórhidrid, dibór-hexahidrid, borohidridionok, klozo-szerkezet, nido-szerkezet, arachno-szerkezet)

A boránok bórból és hidrogénből álló vegyületek. 
Mind illékonyak, reakcióképesek, és a levegőn könnyen oxidálódnak, néhányan robbanásszerűen.
A boránok érdekes vegyületcsoportot alkotnak, szerkezetük nem írható le a konvencionális, kételektronos kovalens kötés modellel.

A legegyszerűbb közülük a diborán

B₂H₆
A bór egyik hidridje.

A diborán molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

A b2h6.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Fizikai tulajdonságai
Szintelen, kellemetlen szagú szagú, gáz.
Olvadáspontja -165°C
Forráspontja -92°C
Ebben a vegyületeben három-centrumú B-H-B hidakat alkotó, úgynevezett banánkötés található.
Öngyulladási hőmérséklete 40-50°C, szennyezések esetén alacsonyabb, akár szobahőmérsékleten meggyulladhat.
Robbanási határok levegőben 0,8-88 térf%
A levegővel közel egy súlyú, jól keveredik.
Nedvesség hatására elbomlik.
Levegőtől elzárva meglehetősen állandó.
Meggyújtva zöld lánggal ég.
Ammóniával, (NH₄)₂B₂H₄ összetételű vegyület vagy BH₃NH₃ képletű borozán keletkezik.
A levegővel keveredve robbanóképes elegyet képez.
Vízben hidrogénre és bórsavra hidrolizál.
Polimerizálódik folyékony pentaboránt képezve.
Oxidáló szerekkel hevesen reagál.
Hevítés hatására gyorsan bomlik hidrogéntel és bórsavat képezve.

Előállítás
Magnézium-boridból sósavval. Ekkor tetraborán is keletkezik, amely erős hűtéssel kifagyasztható.

Felhasználás
Aeroszol töltetekben robbanóanyagként, mivel normál hőmérsékleten nedves levegővel érintkezve azonnal robban.
Redukálószerként.

Biológia
Belélegezve köhögést, torokfájást, hányingert, nehézlégzést, szédülést, gyengeséget, fejfájást, lázat, remegést, tüdővizenyőt okozhat.
Folyékony állapotban a bőrre kerülve súlyos fagyást okoz.
A szembe kerülve mély égéseket okoz.

Más boránok is léteznek, például a B₄H₁₀, B₅H₉, B₅H₁₁, B₆H₁₀  és B₁₀H₁₄.
A nagyobb borán-molekulákban a bóratomok poliédere lehet nyitott vagy zárt.
Ezen kívül számos olyan boránszármazék is ismert, amelyek más elemek (pl. szén és foszfor) atomjait is tartalmazzák.
Léteznek továbbá B₆H₆^2- típusú, úgynevezett borohidridionok is.
A boránokat és borohidridionokat a szerkezetük szerint osztályozzák.

Amikor teljes a bór poliéder, a vegyületeket klozo-szerkezetűnek nevezik.

A nem teljes poliédert, ahol egy csúcs hiányzik, nido-szerkezetűnek nevezik (a görög fészek szóból).

Azokat a nyitott szerkezeteket, ahol kettő, vagy több csúcs hiányzik arachno-szerkezetűnek nevezik (a görög pók szóból).

Felhasznált irodalom