erbium / Er

Név: A Stokholm melletti faluról Ytterbiről nevezték el.

Rendszám: a periódusos rendszer 68. eleme

Felfedezés: Carl Mosander (1797-1858) fedezte fel 1843-ban.

Relatív atomtömeg: 167,26

Izotópok: A természetben hat stabil izotópja fordul elő.
Huszonkilenc különböző felezési idejű mesterséges radioaktív izotópja ismert.

Elektronkonfiguráció: [Xe](4f)12(6s)2

Fizikai tulajdonságok:
Ezüstfehér, lágy, nehézfém.
Olvadáspontja 1529°C
Forráspontja 2863°C
Sűrűsége 9,006 (20°C-on)
Ferromágneses tulajdonságú 19 K alatt. E fölött paramágneses.

Kémiai tulajdonságok:
A lantanoidák egyik eleme.
Levegőn lassan oxidálódik:

4 Er + 3 O₂ -> 2 Er₂O₃

Híg kénsavban könnyen feloldódik:

2 Er + 3 H₂SO₄ -> Er₂(SO₄)₃ + 3 H₂

Hideg vízzel is reakcióba lép, meleg vízzel gyorsabban:

2 Er + 6 H₂O -> 2 Er(OH)₃ + 3 H₂

Halogénekkel reakcióba lép, pl.:

2 Er + 3 F₂ -> 2 ErF₃

Vegyületeiben oxidációs foka +3.

Előfordulás:
Az apatit, a xenotim, a gadolinit, és a monacit ásványokban megtalálható.

Előállítás:
A feldolgozandó ásvány fémtartalmát kénsavval vízoldható szulfátokká alakítják.
Az oldatot nátrium-hidroxiddal részben semlegesítik. A tórium oldatban marad és eltávolítható.
Az oldatból ammónium-oxaláttal kicsapatják a ritkaföldfémeket.
Az oxalátokat hevítéssel oxidokká alakítják.
Az oxidokat salétromsavban feloldják ezzel elkülönítik a cérium-oxidot, ami salétromsavban nem oldódik.
Az oldatból az erbiumot magnézium-nitráttal kettős sóként kristályosítják ki.
Az erbiumsók ioncserével választhatók el a leghatékonyabban a többi ritkaföldfém sóitól.
Fémes állapotban oxidjából állítják elő kalciummal argonatmoszférában.

Felhasználás:
Neutronabszorbensként, különösen atomerőművek szabályzórúdjaihoz.
Lézeranyagként.
Optikai szűrőkhöz.
Vanádiumhoz adagolva javítja a feldolgozhatóságát.
Oxidját üveg és porcelán színezésére.
Az erbiummal adalékolt kvarcüveg száloptikák az erősítő egységek aktív elemei.

Biológia
Enyhén vagy közepesen toxikus.

Felhasznált irodalom