fullerének

Ahárom eltérő allotrop szénmódosulat egyike. Ez a mesterségesen előállított módosulat 28, 32, 50, 60, 76, 78, 84, stb. szénatomból felépülő molekulákból áll.
A másik két allotrop módosulata a gyémánt és a grafit.

Történet
Létezésüket Eiji Osawa, a Toyohashi Műszaki Egyetem kutatója már 1970-ben megjósolta.
1985-ben fedezte fel Harold Kroto (University of Sussex), Robert Curl és Richard Smalley (Rice University), akik ezért 1996-ban kémiai Nobel-díjat kaptak.
Richard Buckminster Fuller építész, költőről, a geodéziai kupola feltalálójáról nevezték el.

Három különböző fullerénmolekula szerkezeti képlete:

C60	C70	C76

A 60 szénatomból álló fullerén molekulaképe huzalváz megjelenítésben. A Fulle60.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Fizikai és kémiai tulajdonságok
A fullerénekben minden szénatom három másik szénatomhoz kapcsolódik. Egyhez kettős kötéssel, kettőhöz egyes kötéssel, így csak páros számú atomokból felépülő kalitkák képződhetnek, és az ötszögek száma mindig 12.
A fullerének molekuláit öt- és hattagú gyűrűk építik fel.
Különösen stabiliak azok a szerkezetek, melyekben minden ötszöget hatszögek vesznek körül.
A C60 fullerénmolekula grafitszerű puha kristályokat alkot.
Méreteük tetszőlegesen növelhető, makroszkopikus egykristályok is kialakíthatók.
A kisebb szénatomszámúak aromás oldószerekben a nagyobbak ciklohexánban oldódnak jobban.
A C60 fullerénmolekula kolloid oldatban baktériumölő hatású.
A molekularácsba különböző fématomok beépíthetők.

Felhasználás
Számos sajátos vegyület alakítható ki belőlük.
Alkalmazásukhoz nagy reményeket fűznek különböző területeken.
A fullerénekkel kapcsolatban jelentő hazai kutatások is folynak.

Felhasznált irodalom