galluszsav
(trioxibenzoesav, 3,4,5-hidroxi-benzoesav, gallátok)

C₇H₆O₅, C₆H₂(OH)₃COOH
A fenolsavak egyike.
Felfedezője Scheele (1875), részletesen Pelouze és Liebig (1834) vizsgálták meg.

Előfordulás
Megtalálható a tea leveleiben, a tölgyfa kérgében, és más növényekben.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Színtelen, tű alakú kristályokból álló vegyület.
Savanykás, fanyar ízű.
Olvadáspont: 250 °C
Sűrűség: 1,7 g/cm³
Hideg vízben kevésbé, forró vízben könnyen oldódik. (Oldhatósága 1,5 g/100 ml, 20°C-on.)
Egy molekula vízzel kristályosodik.
A hevítéskor előbb kristályvizét veszíti, magasabb hőmérsékleten szén-dioxidra és pirogallolra bomlik.
Sói a gallátok.
Vizes oldatához lúgot elegyítve, az mohón oxigént vesz fel a levegőből és a folyadék sötétbarna szinüvé válik.
Oldata ferrisóktól kékesfekete szinűvé alakul.

Előállítás
Csersav vizes oldatát híg kénsavval főzve víz felvételével galluszsavvá alakul, ami az oldat lehülésekor kikristályosodik.
Átkristályosítással tisztítható.

Alkalmazás
Különösen pirogallol előállítására és fotografiai célokra használják.
Régebben tinta készítésére használták ferrisóktól kékesfekete szinűvé alakult oldatát.

Felhasznált irodalom