glikozidok
(glikozid-hidralázok)

A monoszacharidok gyűrűs formáiból származó vegyes acetálok (vagy ketálok).

Három különböző módon nevezhetők el:

(a) A monoszacharid gyűrűs formájának "-óz" végződését "-ozid"-ra cserélve és az R-csoport nevét kötőjellel illesztve az így képzett név elé, pl. Metil-a-D-gulofuranozid

(b) A "glikoziloxi-" kifejezés használatával: az elnevezéshez a monoszacharid megfelelő formáját alkalmazva előtagként.

(c) Az "O-glikozil" kifejezést a hidroxivegyület előtagjaként használva.

Előfordulás
Az élővilágban, főként a növényekben igen elterjedtek.
Főleg monoszacharidok vagy diszacharidok úgynevezett glikozidos hidroxilcsoportja, és egy másik vegyület hidroxil- vagy NH-csoportja között víz kilépésével járó reakcióban képződnek. A glikozidokhoz tartoznak növényi sejtnedvben előforduló színanyagok, a vörös és a bíbor színű antociánok, a nitrogénmentes szaponinok, ezek vízben kolloidálisan oldódnak, jelentős felületi feszültségcsökkentő hatásuk következtében habképzők, némelyikük erős méreg.
Különösen jelentős a piros és a gyapjas gyűszűvirág (Digitális purpurea L. és D. lanataÉhrh. - a képen) glikozidja a digitálisz, amit szívgyógyszerként alkalmaznak.

Tulajdonságok
Kémiai viselkedésüket a glikozidos kötések jellege határozza meg.
Számos (természetes és mesterséges) enzim létezik, amelyek képesek glikozidos kötéseket hasítani, illetve létrehozni.
A lefontosabb enzimek a glikozid-hidralázok.

Felhasznált irodalom