halloysit

Al₂[Si₂O₅(OH)₄] képlettel leírható, a kaolinithez hasonló agyagásvány.

Jean-Baptiste Julien d’Omalius d’Halloy, belga geológus találta meg 1826-ban. Róla nevezték el.

Előfordulás
Bazaltos és alkálimagmás kőzetek átalakulásakor, de savanyú magmás kőzetek földpátjainak mállásakor is keletkezhet.
Ritkán pegmatitokban és bauxitokban, valamint tengeri eredetű üledékes kőzetekben is megtalálható.
Számos lelőhelye ismert a Földön. Magyarországon a Budai-hegységben, a Vértesben (gánti bauxitbányában), és a Tokaji-hegységben találták meg.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Átlátszatlan, fehér, szürke, sárga, zöld, vörös árnyalatú mikroszkopikus monoklin kristályokból áll. (Színe a szennyeződésektől függ.)
Sűrűsége 2 - 2,65 g/cm³
Mohs keménysége 2-2,5, körömmel megkarcolható.

Felhasználás
A kaolinithez hasonlóan kerámiák és tűzállóanyagok gyártásánál használják, de felhasználása nem jelentős.

Felhasznált irodalom