hidrazin
(diamin, nitrogén-hidrid)

N2H4, H2N-NH2

A hidrazin molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

A Hidrazin.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Előfordulás
A természetben nem található.

Előállítás
Mesterségesen ammóniából nátrium-hipoklorittal állítják elő:

NH3 + NaOCl = NH2Cl + NaOH
NH2Cl + NH3 = H2N-NH2 + NaCl + H2O

Az oldatból a hidrazin-hidrát ( H2N-NH2. H2O) - egy olajszerű folyadék - ledesztillálható, szilárd nátrium-hidroxid (NaOH) hosszas hevítés hatására a hidrát vizét elvonja.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Olvadáspontja +2°C,
Forráspontja 113°C.
Vízzel minden arányban elegyedik.
Elégése nagy energia felszabadulásával jár.
Savakkal sókat képez.
Igen erős redukálószer, az ammóniás réz(II)-klorid oldatot elszinteleníti, nemesfémsókat fémredukál.

Felhasználás
Rakétahajtóanyagként. (A képen egy hidrazonnal üzemelő Proton M hordozórakéta látható.)
Dimetilhidrazinnal 50-50%-bak keverve Aerozin-50 néven is elterjedt rakétahajtóanyag.
Laboratóriumi vegyszerként (erős redukálószer).

Élettani hatás
Maró hatású.
Belélegezve égő érzés, köhögés, fejfájás, hányinger, légszomj, torokfájás, görcsök jelentkezhetnek.
Bőrön keresztül is felszívódhat, vörösséget, bőr égéseket okoz.
Szembe jutva is súlyos mély égést okoz.
Lenyelve hasi görcsök, zavartság, görcsök, eszméletlenség, hányás, gyengeség jelentkezik

Felhasznált irodalom