indol
(2,3-benzopirrol, 1-benzazol)

C8H7N
Benzolgyűrűvel kondenzált pirrolgyűrűből álló, nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület.
Neve az indigóból ered, mert először annak lebontásával állították elő.

Az indol molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

A Indol.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Előfordulás
Egyes növények illóolajában.
A kőszénkátrány úgynevezett nehézolaj-frakciójában 3-5 % indol található.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Színtelen vagy fehér színű, kellemetlen szagú szilárd anyag.
Igen tiszta állapotban vagy nagy hígításban kellemes illatú.
Olvadáspontja 52-54°C
Forráspontja 253 - 254°C
Sűrűsége 1,22 g/cm3
Hideg vízben gyakorlatilag oldhatatlan, forró vízben oldódik.
Szerves oldószerekben jól oldódik.
Az aromás vegyületek reakciói jellemzik, pl. különböző anyagokkal közvetlenül szubsztituálható.
Amfoter, nagyon gyengén bázikus tulajdonságú.
i nem ismertek.
Annyiban savas jellegű, hogy a nitrogénatomhoz kapcsolódó hidrogénatom alkálifémmel indol-nátriummá, stb. alakítható. Ezek nagyon bomlékony k, amelyek vízzel indolra és alkáli-hidroxidra bomlanak. Szintézisekre felhasználhatók.
Halogénezéséhez célszerű klór helyett szulfuril-kloridot használni.
Brómmal, sőt jóddal is közvetlenül reagál.
Nitrálni nem lehet nitrálósavval vagy tömény salétromsavval, mert ezek roncsolják. Etil-nitráttal történhet, nátrium-etilát jelenlétében.
Szulfonálni sem lehet még híg kénsavval sem, csak piridinium-szulfonáttal.
Acilezése Friedel-kraft reakcióval történhet.
Alkilszármazékai legcélszerűbben közvetlen szintézissel állíthatók elő.

Előállítás
Indigó lebontásával először Baeyer állította elő 1866-ban.
Szerkezetét a következő szintézis bizonyítja:

A 2-nitro-fenilecetsav redukciójával keletkező 2-amino-fenilecetsav vízvesztéssel oxindollá alakul, amiből cinkkel történő hevítés során indol keletkezik.
Származékai fenil-hidrazonokból vagy o-toluidin N-acil vegyületekből kiindulva szintetizálhatók.

Felhasználás
Szerves szintézisekhez.

Biológia
A természetben számos biológiailag fontos származéka létezik, például a triptofán nevű aminosav, a szerotonin, indolvázas alkaloidok, az auxin.

Felhasznált irodalom