iridium / Ir

Név: Iris = szivárványistennő (vegyületei változatos színéről)

Rendszám: a periódusos rendszer 77. eleme

Felfedezés:
Nyers platina feldolgozása közben a királyvízben oldhatatlan maradékból Tennant angol vegyész fedezte fel 1803-ban.

Relatív atomtömeg: 192,2

Izotópok: Két stabil, Ir(191), Ir(193)

Elektronkonfiguráció: [Xe](4f)14(5d)7(6s)2

Fizikai tulajdonságok:
Fehér fényű, igen kemény fém, nehezen megmunkálható.
Sűrűsége csaknem eléri az ozmiumét (22,65 g/cm³).
Jó elektromos vezető.

Kémiai tulajdonságok:
A nehéz platinafémek közé tartozó nemesfém.
Fluor és klór csak magasabb hőmérsékleten hat rá.
Oxigén vörösizzáson oxidálja, de a keletkezett dioxid magasabb hőmérsékleten újból elemeire esik szét.
Kénnel vagy foszforral hevítve egyesül, nitrogén nem hat rá.
Szénnel, sziliciummal és bórral sem vegyül.
Savakban oldhatatlan csak oxigén tartalmú sósav oldja zárt csőben, 150 °C-on.
Nátrium-peroxid, valamint olvadt alkáliák oxidálják.
Leggyakrabban három vagy négy vegyértékű, de előfordul 1, 2, 5 és 6 vegyértékkel is.
Sói alig vannak, leginkább komplex kationokat és anionokat alkot.
Vannak atom- és molekulavegyületei.

Előfordulás:
Nyers platina mellet fordul elő az ozmiridium, ami a két fém valamint más platinafémek ötvözete, néha aranyat is tartalmaz.

Előállítás:
Nyers platinából a királyvízben oldhatatlan rész bárium-peroxiddal történő izzítása után királyvízzel oldják ki. A báriumot szulfát alakban lecsapatják, az iridiumot pedig szilárd ammónium-kloriddal választjál le az oldatból, majd a kapott úgynevezett iridium-szalmiákot (NH₄)₂[IrCl₆] hevítéssel fémmé alakítják.

Felhasználás:
Főleg platina ötvözésére (10-20 % mennyiségben), továbbá porcelán festésre és katalizátornak alkalmazzák.
Legnagyobb mennyiségben nagyon kemény ötvözetek gyártásához használják.
Az ozmiridiumot töltőtoll-hegyekhez (a képen) használják.
Vegyületeit katalizátornak alkalmazzák.

Felhasznált irodalom