jód / I

Név: ioeides = ibolyaszínű - gőzének színére utal

Felfedezés: Courtois, tengeri algák hamujából állította elő 1812-ben.

Rendszám: a periódusos rendszer 53. eleme

Relatív atomtömeg: 126,9044

Izotópok:
egy stabil izotóp I[127] található a természetben,
mesterséges izotópja a I[131] 8 napos felezési idejű

Elektronkonfiguráció: [Kr](4d)10(5s)2(5p)5

Fizikai tulajdonságok:
Sötétszürke, félig fémes fényű pikkelyes kristályokat alkot.
A villamosáramot nem vezeti gőze és rácsa egyaránt kétatomos molekulákból áll.
Már szobahőmérsékleten észrevehetően párolog. Üveggel lefedve az üvegen látszik a halványlila jódgőz.
Szén-diszulfidban, benzolban (vörös színnel), alkoholban (barna színnel) oldódik.

Kémiai tulajdonságok:
Kevéssé aktív.
A hidrogénnel magasabb hőmérsékleten is csak lassan, visszafordíthatóan reagál.
Gyenge oxidálószer.
Nátrium-tioszulfátból nátrium-tetrationátot és nátrium-jodidot képez. Ez a reakció az analitikában széles körben használatos.
Nátrium-hidroxid és más alkáli-hidroxidok oldatával a megfelelő jodidot és hipojoditot adja alacsony hőmérsékleten:
2 NaOH + I₂ = NaOI + NaI + H₂O
Melegítéskor nátrium-jodid és nátrium-jodát keletkezik:
3 I₂ + 6 NaOH = NaIO₃ + 5 NaI + 3 H₂O
Jódvegyületek: vannak I^- jodidiont, továbbá összetett jódsavas anionokat, pl. IO^-, IO₃^-, H₅IO₆^-, stb. tartalmazó ionvegyületei (sói); ritkábban előfordul I⁺ kation is.
Atomvegyületeket is alkot, (pl. CuI), továbbá molekulavegyületeket, pl. CHI₃ (jodoform).

Előfordulás:
A klórral és a brómmal együtt mindenütt megtalálható, kis mennyiségben.
Önálló ásványa kevés van pl. jodargirit (AgI).
A chilei salétromföld kb. 0,1 % jódot tartalmaz.
A tengervízben 2000-2500 rész klórra egy rész jód esik.
Az ivóvízben is előfordul nyomokban.

Előállítás:
Vegyületeiből a brómhoz hasonlóan állítható elő, pl.
2 NaI + 2H₂SO₄ + MnO₂ = I₂ + MnSO₄ + Na₂SO₄ + 2H₂O
A chilei salétromban található nátrium-jodátból (NaIO₃) nátrium-hidrogén-szulfittal redukálható nátrium-karbonátos oldatban.
A nyers jódot szublimálással tisztítják.

Felhasználás:
A gyógyászatban alkoholos oldata (jódtinktúra) széles körben elterjedt fertőtlenítőszer.
A halogén izzókban (a baloladli képen) gőzei megakadályozzák a wolfram kirakódását az üvegbúra felületére.
Ezüst vegyülete (AgI), fényérzékeny, a fotózásban használatos (a jobboldali képen pozitív hívás látható).
131-es mesterséges izotópját pajzsmirigy betegségek kezelésénél használják

Biológia:
Fontos mikroelem.
Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.
A pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója.
Nélkülözhetetlen a magzat méhen belüli fejlődéséhez.
Részt vesz az anyagcsere szabályozásában, az idegrendszer működésében, a vérkeringés szabályozásában.
Szerepe van a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében, mivel megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni.
Legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott a konyhasó (NaCl).
Teljes hiánya golyvát (súlyos pajzsmirigy problémát) okoz.

Felhasznált irodalom