kriptandok
([2,2,2]-kriptand, Kryptofix)

Különböző kationokat megkötni képes biciklusos és policiklusos többfogú ligandumok.

A crypt az elnevezésben azt jelenti, hogy képesek ligandumokat "kriptába" zárni.

Történet
1987-ben Donald J. Cram, Jean-Marie Lehn és Charles J. Pedersen kémiai Nobel-díjat kaptak a kriptandok és a koronaéterek felfedezéséért és meghatározásáért, megteremtve ezzel a szupramolekuláris kémia gyümölcsöző területét.

Szerkezet
A leggyakoribb és legfontosabb kriptand az
N[CH2CH2OCH2CH2OCH2CH2]3N
IUPAC neve 1,10-diaza-4,7,13,16,21,24-hexaoxobiciklo[8.8.8 ]hexakozán. Közismertebb néven [2,2,2]-kriptand.
A szögletes zárójelben lévő a két nitrogénkötés közötti oxigénatomokat és ezáltal a kötőhelyek számát jelölik.

A [2,2,2]-kriptand szerkezeti képlete és molekulaképe (egy káliumionnal)


Tulajdonságok
A háromdimenziós

belső üreg kötőhelyet biztosít egy "vendég" kation megkötéséhez. A kriptandok komplexeket képeznek sok "nehéz kationnal", beleértve az ammóniumiont (NH4+), lantanoidákat, alkálifémeket és alkáliföldfémeket.
A koronaéterekkel ellentétben a kriptandok a vendégionok megkötéséhez a nitrogén- és az oxigénionokat egyaránt használják. Ez a háromdimenziós betokozódási mód bizonyos mértékű méret szelektivitást ad, különbséget téve alkálifém kationok között (pl. Na+ vs. K+).
Néhány kriptand lumineszcens.

Felhasználás
Számos kriptand kereskedelmileg elérhető Kryptofix márkanéven.
Alkalmazzák szervetlen és fémorganikus sók előállításánál reagensként.
Bár előállításuk a koronaéterekénél drágább, de jobban megkötik az alkálifém kationokat és szerves oldószerekben oldhatóvá teszik azokat.

Felhasznált irodalom