ritkaföldfémek
(lantanidák, lantanoidák, lantanida-kontrakció)
A lantán a periódusos
rendszer 57. eleme.
Az utána következő 58...71. rendszámú
elemek nagyon hasonlóak.
Sajátságaik a rendszám
növekedésével csak kevéssé változnak, nem úgy mint pl. az alumínium
és a szilicium vagy a szilicium
és a foszfor esetén. Ennek oka természetesen
atomjaik elektronkonfigurációja.
Megjegyzendő, hogy a szkandium és az ittrium,
melyeket azelőtt a ritkaföldfémekhez soroltak, nem tartoznak közéjük.
Ritkaföldfémeknek, vagy lantanidáknak az 58...71. rendszámú
elemeket nevezzük.
Ide tartoznak az 58-as cérium (Ce), az 59-es prazeodímium (Pr),
a 60-as neodímium (Nd), a 61-es prométium (Pm), a 62-es szamárium
(Sm), a 63-as európium (Eu), a 64-es gadolínium (Gd), a 65-ös
terbium (Tb), a 66-os diszprózium (Dy), a 67-es holmium
(Ho), a 68-as erbium (Er), a 69-es túlium (Tm), a 70-es itterbium
(Yb) és a 71-es lutécium (Lu).
Az 58. rendszámú cériumnál fordul először elő, hogy egy elektron a 4f pályára kerül, ez a pálya legfeljebb 14 elektront tartalmazhat és teljes betöltése után a következő elektron már az 5s illetve 5p pályák egyikére kerül. Minthogy a 4f pálya nem a külsők közé tartozik, betöltésének mértéke a kémiai tulajdonságokat csak kis mértékben módosítja. Ebből következik a lantanidák kémiai és fizikai tekintetben való sok hasonlatossága. Ismerjük mind a 14 ritkaföldfémet, de ezek közül a 61-es prométium nem található meg a természetben, mert igen bomlékony, csak mesterségesen állították elő.
A lantanidák külső elektronhéjai
egyformák: egy elektron
foglal helyet az 5d pályán
és kettő a 6s pályán.
Különbség tehát csak a 4f héj
betöltésében van. Ez okozza a kémiai hasonlóságot. Mégis van némi eltérés, mert
a magtöltés növekedése folytán a nagyobb rendszámú
lantanidák ionsugarai
kissebbednek. Ez az úgynevezett lantanida-kontrakció. Egyébként
a lantanidák optikai spektrumai
különböznek egymástól, továbbá eltérnek mágneses sajátságaik is. Valamennyi
3 vegyértékű kationjai
paramágnesesek,
kivéve az utolsót a lutéciumot, melynek 4f pályája
már teljes. Paramágnesességük
alacsony hőmérsékleten
már ferromágnesességbe
csap át.
Atomtérfogatuk a rendszámmal
fokozatosan csökken, csak két elem
kivétel, az európium és az itterbium, ezek atomjainak
ionizációs állapota valószínűleg eltér a többiekétől.
Minden lantanida alkot három vegyértékű
iont, az európium és
az itterbium két vegyértékű,
a cérium, a prazeodímium és a terbium pedig négy vegyértékű
is lehet. Kémiailag közepesen aktívak.
A lantanidafémek
puhák, nyújthatók. Olvadáspontjuk
eléggé különböző.
Előfordulás: Nevükkel ellentétben nem is tartoznak valamennyien a valóban ritka elemek közé, mert a cérium a gyakorisági sorrendben a 29. helyen áll, vagyis gyakoribb, mint az ólom. Nagyon ritka viszont a túlium és a lutécium a 60. illetve a 65. helyen állnak. A prométium a természetben nem létezik. Igen sok, száznál is több, ásványuk van. Legfontosabb közülük a monacit, lényegileg CePO4, de minden lantanida előfordul benne.
Előállítás: A monacitot
forró tömény kénsavban
odják, majd a kihűlt tömeget vízzel kilúgozva
a lantanidákat és a tóriumot foszfát
alakjában leválasztják. A csapadékot sósavban
oldva leválasztják az oxalátokat és ammónium-oxaláttal kezelik őket, mire a
tórium oldatba megy. A hátramaradó lantanida-oxalátokat
kiizzítják és a kapott oxidokat
kettős sókká alakítják,
majd frakcionált kikristályosítással különítik el. A cérium-oxalát izzítva cérium-dioxiddá
alakul, amely nem oldódik híg salétromsavban,
így elválasztható. Az európiumot és az itterbiumot kénsavas
oldatban elektrolitosan
redukálják kétvegyértékű
ionnokká, szulfidjaik
oldhatatlanul kiválnak.
Mindez igen nehézkes és tökéletlen eljárás, ezért ma már inkább a tökéletesebb
ioncserélő gyanták kal történő módszert alkalmazzák.
A fémek vegyületeik redukciójával,
vagy elektrolízissel
állíthatók elő. Spedding és munkatársai argon
atmoszférában, tantál tégelyben kloridokat
kalciummal redukáltak,
így nagy mennyiségben állítottak elő lantanida fémeket.
A 61-es rendszámú
elemet mesterségesen állították elő neodímium 147-es izotópjából,
mely béta-sugárzással
prométiummá alakul át (nevét Prometheusról kapta, aki a tüzet lehozta az égből
az embereknek.)
Fizikai és kémiai tulajdonságok: Ezüstfehér színű fémek,
elektromos vezetőképességük
nem nagy. Kristályrácsuk
hatszöges, szoros illeszkedésű, vagy ennek kissé eltérő változata, csak az európium
köbös tércentrált, az itterbium pedig köbös legszorosabb illeszkedésű.
Kémiai szempontból minden lantanida igen hasonló egymáshoz. Kémiailag
igen aktívak. Vízzel már közönséges hőmérsékleten
vagy melegítve hidrogént fejlesztenek.
Halogének megtámadják őket. Oxigénnel
közvetlenül egyesülnek,
levegőn hevítve elégnek.
Kéngőzben szulfidokká égnek el. Magas hőmérsékleten
még nitrogénnel is egyesülnek.
Híg savvakban oldódnak,
lúgokban kevésbé. Sok
ötvözetük van.
Felhasználás, termelés: Gáz izzófények Auer harisnyái 1 % cérium-oxidot tartalmaznak.
Lantanida-fluoridok keverékét elektromos ívfény szénelektródák töltésére
használják.
Más lantanida-sókat
a textiliparban használnak penész- és molykár ellen.
Az elegyfém (Mischmetall) öngyújtókban tűzkőként használatos, mert a belőle
lereszelt részecskék
a levegőben meggyúlladnak.
Növekvő jelentőségük van az atomenergia-iparban.
Az üvegiparban speciális optikai üvegekhez
használják őket.
Ötvözetek készítésére is használatosak.
Lantanida vegyületek. Főleg három vegyértékű
lantanidaionok
fordulnak elő, ritkábbak a két- és négyvegyértékű ionnok vegyületei. Fluoridjaik oldhatatlanok, a kloridok és a bromidok oldhatók. Oxidjaik hasonlóak az alumínium-oxidhoz (bár kristályrácsuk eltérő. Hidroxidjaik is vízoldhatatlanok, bázisos jelleműek. Fontosabb sóik a fentieken kívül a szulfátok, nitrátok, karbonátok és oxalátok.