nitrogén-dioxid
(nitrogén-tetroxid, dinitrogén-tetroxid)

A nitrogén-oxidok közé tartozó vörösbarna gáz (NO2), illetve színtelen folyadék (N2O4).

nitrogén-dioxid
(NO2)
nitrogén-tetroxid
(N2O4)

Előfordulás
Nitrogén-dioxid keletkezik a nitrogén-oxid levegőn történő oxidációja során:

2 NO + O2 = 2 NO2

Előállítás
Száraz ólom(II)-nitrát hevítésével:

Pb(NO3)2 = 2 NO2 + PbO2

Tiszta nitrogén-dioxid (NO2) gáz azonban nem állítható elő, mert a hőmérséklettől függően egyensúlyban van a nitrogén-tetroxiddal (N2O4):

2 NO2 <-> N2O4

Laboratóriumban könnyen előállítható réz és tömény salétromsav reakciójával.
Dinitrogén-oxidot tartalmazó kevert nitrogén-oxidok előállíthatók fémnitrátok hevítésével is.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
A nitrogén-dioxid (NO2) vörösbarna gáz.
A nitrogén-tetroxid (N2O4) színtelen vagy halványsárga folyadék.
Sűrűsége 1,45 g/cm3
Olvadáspontja -11,2°C
Forráspontja 21,2°C
Az N2O4 diamágneses.
Vízzel reagál, salétromsav és salétromossav keveréke keletkezik.
A dimer nitrogén-tetroxid (N2O4) alacsony hőmérsékleten tisztán is előállítható.
Magasabb hőmérsékleten a gáz színe mindig sötétebb, mert a tiszta monomer (NO2) szaporodik fel, ami igen sötét színű.
A nitrogén-dioxid (NO2) páratlan elektront tartalmaz, ezért paramágneses.
Erősen oxidáló hatású.
Magasabb hőmérsékleten (600°C felett) teljesen szétesik oxigénre és nitrogén-oxidra:

2 NO2 = 2 NO + O2

Könnyen oxidálódó anyagok elégnek benne.
Aktívabb fémeket megtámad.

Vízzel salétromsavat és nitrogén-oxidot ad:

3 NO2 + H2O = 2 HNO3 + NO

A keletkezett nitrogén-oxid levegőn újból nitrogén-dioxiddá oxidálódik, míg az egész nitrogén-dioxid (NO2) salétromsavvá nem alakul.
Alkálilúgokkal nitrát és nitrit keletkezik belőle:

2NO2 + 2 KOH = KNO3 + KNO2 + H2O

A szilárd vegyület teljesen, a folyadék a forrásponton 99%-ban N2O4-ból áll.

Felhasznált irodalom