ólom / Pb
(plumbum, betűfém)

Név: plumbum - latin

Rendszám: a periódusos rendszer 82. eleme

Felfedezés:
A legrégebben ismert fémek egyike. Már a klasszikus Görögországban is jelentős ólombányászat volt.

Relatív atomtömeg: 207,21

Izotópok:
A természetben az ólom négy stabil izotóp keveréke: Pb[204], Pb[206], Pb[207], és Pb[208].
Huszonhét radioaktív izotópja ismert.
Ólom izotópok a végtermékei három radioaktív bomlási folyamatnak: Pb[206] az urán sorozaté, Pb[207] az aktinium sorozaté és Pb[208] tórium sorozaté.

Elektronkonfiguráció: [Xe](4f)14(5d)10(6s)2(6p)2

Előfordulás:
Gyakori, fontos érce a galenit (PbS); rendszerint szfalerittel (ZnS) együtt található.
Az anglezit (PbSO₄), galenit oxidációjával keletkezik.
Nem ritka a cerusszit (PbCO₃) sem.
Az ólom a közepesen gyakori elemek közé tartozik.

Előállítás:
Galenitből úgynevezett pörkölési redukciós eljárással készítenek ólmot. Ólom-szulfidból levegőn hevítve PbO, PbSO₄ és a kemencebélés hatására PbSiO₃ keletkezik. Az így kapott terméket koksz hozzáadásával redukálják:
PbO + C = Pb + CO
PbO + CO = Pb + CO₂
PbSiO₃ + CaO + CO = Pb + CaSiO₃ + CO₂

A kapott nyers ólmot még finomítani kell, ezért megolvasztva levegőn tartják, így a szennyező fémek oxidokká alakulnak és kiválnak.
A galenit mindíg tartalmaz ezüstöt, akár 0,25% mennyiségben, ami értékes melléktermék.
A Parkes eljárás során cinket adnak az olvadt ólomhoz, ekkor cink-ezüst ötvözet keletkezik. ez megszilárdul és az olvadt ólom felületére emelkedik, innen lekanalazható. Az ezüsttelenített ólomból a cinket vízgőz befuvatással távolítják el, cink-oxid formájában. Ezután nátrium-hidroxid adagolással, további fuvatással az arzén, antimon és az ón Na₃AsO₄, Na₃SbO₄ és Na₂SnO₃ vegyületekké alakul, amelyek szintén értékesíthetők.
Nagyon tiszta ólom állítható elő elektrolízissel, sziliko-fluoridos oldatban; a katódon leváló ólom 99,99 %-nál tisztább.

Fizikai tulajdonságok:
Csak egy módosulata van; köbös, legszorosabb illeszkedésű.
A szürkésfehér fém, levegőn hamar oxidálódik és sötét felszínű lesz.
Lágy és nyújtható.
Olvadáspontja alacsony, 327 °C.
Forráspontja magas, 1750 °C.
Sűrűsége 11,34 g/cm³, a közönséges fémek közül a legmagasabb.

Kémiai tulajdonságok:
Az óncsoport második eleme.
Kevéssé aktív fém, két vagy négy vegyértékű.
A két vegyértékű ólom ion- vagy atomvegyületeket alkot, a négy vegyértékű ionvegyületeket alkot, kovalens kötéssel is előfordul., pl. a PbH₄ molekulavegyület, atomvegyületei félfémesek, pl. PbS.
Halogénekkel hevítve dihalogenidekké egyesül.
Oxigénnel hevítve gyorsan oxidálódik; kénnel, szelénnel és tellurral is vegyül hevítve.
Csak oxidáló savak oldják, pl. salétromsav, oxidáló anyagok jelenlétében más savak is.
Vízgőzzel hevítve hidrogént fejleszt.
Igen sok ötvözete ismert.
Leggyakoribbak a kétvegyértékű vegyületei; oldható a perklorát, nitrát, acetát, stb. oldhatatlan vagy nagyon rosszul oldódik a klorid, bromid, jodid, fluorid, szulfát, karbonát, stb.
A gyenge savak ólomsói hidrolizálnak.
A négyvegyértékű ólom sói erős oxidálószerek, pl. PbO₂ és ólom-tetraacetát. Négyvegyértékű ólomion oldatban nem fordul elő.

Felhasználás:
Lemez alakban a vegyiparban tartályok bélésre használják.
Csöveket és kábel burkolatokat készítenek belőle.
Sokat használnak akkumulátor, forrasztófém és betüfém gyártására.
Az arzénnal keményített ólomból sörétet készítenek.
A képen egy közismert alkalmazás - horgászati ólomnehezékek.
Alkalmazzák röntgen és radioaktív sugárzás elleni védelemre, nagy elnyelőképessége miatt.
Súrlódásgátló célra használják ötvözeteit.
A betűfém régi típusú szedőgépeken, illetve kéziszedéshez használt ólomötvözet. 5-10% ónt és 15-25% antimont tartalmaz.
Vegyületeit (pl. az ólom(II)-etanoátot elsősorban festékgyártásban használják.
Korábban az ólom-tetraetilt "kopogásgátló" üzemanyagadalékként használták, de a környezetszennyezés csökkentése miatt már csak ólommentes motorbenzineket állítanak elő.
Az ólom-oxidot az ólomkristályüveg gyártásához használják.

Biológia:
Emlősökre mérgező hatású, felhalmozódik.
Bizonyos növényi kártevők ellen használják vegyületeit.
Sok mérgezést okoz, mivel levegő és víz jelenlétében lassan oxidálódik.

Felhasznált irodalom