oxálsav
(etándisav, etándikarbonsav, sóskasav, oxalátok)

C2H2O4, (COOH)2, HOOC-COOH
 A legegyszerűbb dikarbonsav.

Az oxálsav molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

Az Oxalsav.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Történet
Scheele állította elő 1776-ban cukor salétromsavas oxidációjával.

Előfordulás
Sóskában és madársóskában szabad oxálsav található.
Sok növényben található kalcium-oxalát, ami ásványként is előfordul.

Előállítás
a) Dicián hidrolízisével.
b) Etilén-glikol oxidációjával.
c) Iparilag cellulóz (fűrészpor) kálium-hidroxiddal történő megömlesztésével 250°C-on kálium-oxalát állítható elő.
d) Készítik nátrium-formiát 440°C-ra történő hirtelen felmelegítésével. Ekkor hidrogén fejlődik és nátrium-oxalát marad hátra:

2 HCOONa -> (COONa)2 + H2

e) Nátrium és szén-dioxid 360°C-on történő reakciójakor nátrium-oxalát keletkezik:

2Na + 2CO2 -> (COONa)2

Fizikai és kémiai tulajdonságok
A vízmentes oxálsav színtelen kristályokból áll.
Oldatából dihidrát kristályosodik ki.
Szublimációspont: 157°C
Olvadáspont: 189,5°C (elbomlik)
Sűrűség: 1,9 g/cm3
Vízben mérsékelten oldódik.
Hevítve elbomlik:

(COOH)2 -> CO2 + CO + H2O

Savas oldatban permanganát szén-dioxiddá és vízzé oxidálja. Ezt a reakciót mangán(II) ion katalizálja és titrimetriában gyakran használatos.
Az oxálsav sói az oxalátok.

Felhasználás
A méhészetben oldatát atka elleni védekezésre.
A textílszínezésnél pácként.
Rozsdafoltok eltávolítására.
Fémtárgyak tisztítására.

Biológia
Szemre, bőrre, légzőrendszerre maró hatású.
Belélegzése tüdővizenyőt okozhat.

Felhasznált irodalom