Három jelemző poliszacharid molekulaképe .
(A nyilakkal válthatja a molekulaképeket.)
poliszacharidok
(glikánok, váz-szénhidrátok, tartalék-szénhidrátok, triszacharidok)
Általában oldhatatlan, igen nagy molekulasúlyú szénhidrátok.
|
Három jelemző poliszacharid molekulaképe . (A nyilakkal válthatja a molekulaképeket.) |
Előfordulás
Az élővilágban nagyon gyakori, fontos vegyületek.
Ezek adják a növények vázát (cellulóz),
a rovarok vázát (kitin).
Fontos raktározási szerepet játszanak, mint energiatartalékok a növényekben
(keményítő) és az állatokban (glikogén).
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Tulajdonságaik eltének a cukrokétól.
Vízben általában oldhatatlanok.
Nagyon nagy molekulasúlyú
szénhidrátok.
Cukormolekulák polikondenzációjával
jönnek létre, egymáshoz éterkötéssel kapcsolódó monoszacharid-molekulákból
állnak.
A poliszacharidok hidrolízise
egyszerűbb cukormolekulák kialakulását
eredményezi.
Két nagy csoportra oszthatók:
- váz-szénhidrátokra (pl. cellulóz,
kitin)
- tartalék-szénhidrátokra (pl.
keményítő, glikogén,
inulin)
- külön csoportként említik a
három monoszacharidból felépülő triszacharidokat
(pl. raffinóz)
Biológia
A természetben a legnagyobb mennyiségben előforduló poliszacharidok a
glükóz két polimere,
a keményítő és a cellulóz.
A lexikonomban megtalálható poliszacharidok:
cellulóz, keményítő,
glikogén, kitin,
pektin, heparin,
karragén, inulin, xilán, hialuronsav, dextrán.