prométium / Pm

Név: prométeuszról nevezték el.

Rendszám: a periódusos rendszer 61. eleme

Felfedezés: J.A. Marinsky, L.E. Glendenin és C.D. Coryell fedezte fel, 1947-ben.

Relatív atomtömeg: 145

Izotópok: a természetben egyetlen izotópja fordul elő, a 2,52 éves felezési idejű prométium-147.
Tizennyolc radioaktív izotópját állították elő mesterségesen, de ezek általában rendkívül rövid felezési idejűek.
A leghosszabb (17,7 év) felezési idejű izotópja a prométium-145.

Elektronkonfiguráció: [Xe](4f)5(6s)2

Fizikai tulajdonságok:
Ezüstös, lágy, képlékeny nehézfém.
Könnyen formálható.
Két allotróp módosulata létezik (alfa, béta).
Olvadáspontja 1080°C
Forráspontja 2460°C
Sűrűsége 7,26 (20°C-on)
Sói halvány kék vagy zöld színnel világítanak magas radioaktivitásuk miatt.

Kémiai tulajdonságok:
A lantanoidák egyik eleme.
Levegőn oxidálódik:

4 Pm + 3 O₂ -> 2 Pm₂O₃

Halogénekkel reakcióba lép, pl.:

2 Pm + 3 F₂ -> 2 PmF₃

Híg kénsavban feloldódik:

2 Pm + 3 H₂SO₄ -> Pm₂(SO₄)₃ + 3 H₂

Hideg vízzel is reakcióba lép, meleg vízzel gyorsabban:

2 Pm + 6 H₂O -> 2 Pm(OH)₃ + 3 H₂

Vegyületeiben oxidációs foka +2, +3.
A prazeodimium(III)sók sárgászöld színűek.

Előfordulás:
A természetben rendkívül ritka, uránércekben nyomokban található bomlástermékként.
Egyetlen ismert forrása a radioaktív hulladék.
Jelenlétét néhány csillagban is kimutatták.

Előállítás:
Az uránhasadás melléktermékeiből.
Neodímium-146 neutronokkal történő bombázásával, neodímium-147 keletkezik, ami béta-bomlással prométium-147-té alakul 11 napos felezési idővel .

Felhasználás:
A prométium-147 béta-sugárforrásként számításba jön, de előbb el kell távolítani a prométium-146-ot és prométium-148-at, amelyek áthatoló gamma-sugárzást bocsátanak ki.
béta-sugárforrásként használják vastagságmérőkben (a képen).
Megbízható, független jelzőfényforrásokban foszforral, ami elnyeli a béta-sugárzást és fényt bocsát ki.
Nukleáris áramforrásokban.

Biológia:
Radioaktív sugárzása miatt körültekintő kezelése szükséges..

Felhasznált irodalom