rádium / Ra

Név: radius = sugár

Rendszám: a periódusos rendszer 88. eleme

Felfedezés: Pierre és Marie Curie 1898 - uránszurokércből.

Relatív atomtömeg: 226,0254

Izotópjai:
stabil nincs
radioaktív izotóp: 28 féle ismert. felezési idejük változatos: 0,18 mikroszekundumtól 1580 évig.
Egy stabilabb izotóp a Ra-226, amelynek felezési ideje 1580 év.

Elektronkonfiguráció: [Rn](7s)2

Fizikai tulajdonságok:
Ezüstfehér, puha, radioaktív nehézfém.
Olvadáspontja 700°C
Sűrűsége 5 g/cm³
Sötétben világít.
Alfa-sugárzó, szétesése egy radioaktív nemesgázt a radont és héliumot hoz létre

Kémiai tulajdonságok:
A legnehezebb alkáliföldfém.
Levegő jelenlétében felületén fekete nitridbevonat képződik.
Oxidációs száma +2.
Kémiailag a báriumhoz hasonló, de annál aktívabb.
Szulfátja oldhatatlanabb, hidroxidja oldhatóbb a bárium megfelelő vegyületeinél.
Sói tiszta állapotban szintelenek, idővel saját radioaktív sugárzásuk miatt megsárgulnak, majd megbarnulnak, mert szétesnek.

Előfordulás:
Nagyon ritka elem.
Uránszurokércben található (Hét tonnában kb. 1 g.).
Kis mennyiségben mindíg megtalálható az urán mellett.

Előállítása:
Uránszurokércből
Előzetes dúsítás után az ércet pörkölik, majd kénsavval és salétromsavval feltárják. A rádium az oldhatatlan részben marad. A főleg szulfátból álló maradékot, szódával főzve karbonátokká alakítják, sósavban oldják és leválasztják a bárium-szulfátot, amely magával viszi a rádium-szulfátot is. Ezt a keveréket kloridokká alakítják és frakcionált kristályosítással választják el a rádium-kloridot a bárium-kloridtól.
Fémes rádiumot kloridjának oldatából higanykatódos elektrolízissel nyernek, a kapott amalgámból a higanyt magas hőmérsékleten kiűzik.

Felhasználás:
sugárterápia
alfa-sugarakat bocsát ki, berilliummal együtt jól kezelhető neutronforrás
A rádiumsók fluoreszkálnak, régebben órák világító számlapjánál használták (a képen).

Biológia:
A szervezetbe kerülve a csontokba beépül.
Nagyon veszélyes sugárzása miatt.

Felhasznált irodalom