rádium / Ra
Név: radius = sugár
Rendszám: a periódusos rendszer 88. eleme
Felfedezés: Pierre és Marie Curie 1898 - uránszurokércből.
Relatív atomtömeg: 226,0254
Izotópjai:
stabil nincs
radioaktív izotóp:
28 féle ismert. felezési
idejük változatos: 0,18 mikroszekundumtól 1580 évig.
Egy stabilabb izotóp
a Ra-226, amelynek felezési
ideje 1580 év.
Elektronkonfiguráció: [Rn](7s)2
Fizikai tulajdonságok:
Ezüstfehér, puha, radioaktív
nehézfém.
Olvadáspontja 700°C
Sűrűsége 5 g/cm3
Sötétben világít.
Alfa-sugárzó, szétesése
egy radioaktív nemesgázt
a radont és héliumot
hoz létre
Kémiai tulajdonságok:
A legnehezebb alkáliföldfém.
Levegő jelenlétében felületén fekete nitridbevonat képződik.
Oxidációs száma +2.
Kémiailag a báriumhoz hasonló, de annál
aktívabb.
Szulfátja oldhatatlanabb,
hidroxidja oldhatóbb
a bárium megfelelő vegyületeinél.
Sói tiszta állapotban szintelenek, idővel saját radioaktív sugárzásuk miatt megsárgulnak, majd megbarnulnak, mert szétesnek.
Előfordulás:
Nagyon ritka elem.
Uránszurokércben található (Hét tonnában kb. 1 g.).
Kis mennyiségben mindíg megtalálható az urán mellett.
Előállítása:
Uránszurokércből
Előzetes dúsítás után az ércet
pörkölik, majd kénsavval
és salétromsavval
feltárják. A rádium az oldhatatlan részben marad. A főleg szulfátból
álló maradékot, szódával főzve karbonátokká
alakítják, sósavban
oldják és leválasztják a bárium-szulfátot, amely magával viszi a rádium-szulfátot
is. Ezt a keveréket kloridokká
alakítják és frakcionált kristályosítással választják el a rádium-kloridot a
bárium-kloridtól.
Fémes rádiumot kloridjának
oldatából higanykatódos elektrolízissel
nyernek, a kapott amalgámból
a higanyt magas hőmérsékleten
kiűzik.
Felhasználás:
sugárterápia
alfa-sugarakat bocsát
ki, berilliummal együtt jól kezelhető
neutronforrás
A rádiumsók fluoreszkálnak, régebben órák világító számlapjánál használták (a
képen).
Biológia:
A szervezetbe kerülve a csontokba beépül.
Nagyon veszélyes sugárzása miatt.