radon / Rn
((rádium)emanáció)
Név: rádiumból különítették
el előszőr, ennek a nevéből számazik.
Régi neve (rádium)emanáció.
Rendszám: a periódusos rendszer 86. eleme
Felfedezés:
Ernest Rutherford
és Frederick Soddy
1900 (rádiumemanació)
Relatív atomtömeg: 222
Izotópok:
stabil - nincs,
27 radioaktív izotópja
közül a 222Rd felezési
ideje a leghosszab: 3,824 nap, amely a rádiummal
együtt keletkezik.
Elektronkonfiguráció: [Xe](4f)14(5d)10(6s)2 (6p)6
Fizikai tulajdonságok:
Színtelen, szagtalan gáz
Forráspontja -62°C.
Szilárd és cseppfolyós
formában a radioaktivitása miatt fluoreszkál.
Kémiai tulajdonságok:
Egy atomos molekulákból áll.
A legnehezebb nemesgáz.
Kémiai reakcióba
nagyon nehezen vonható.
Kevés vegyülete
ismeretes, főleg fluoridok, ezek hasonlatosak a xenon
vegyületeihez.
Előfordulás:
A Föld egyik legritkább
eleme.
Nyomokban radioaktív közetek közelében található meg a levegőben.
Folyamatosan keletkezik a természetes radioaktív
bomlás eredményeképpen, és a légkörbe
kerül. 1 liter levegő
átlagosan 1 000 atom
radont tartalmaz. (1 rész a 1020-ból.)
Felhasználás:
Gyógyászatban a sugárterápiában alkalmazzák vegyületeit.
Biológia:
Uránbányákban komoly egészségkárosító lehet,
ha belélegzik.
Bizonyos területeken a talajból szivárogva megjelenhet és a lakásban is feldúsulhat.