rubídium / Rb

Név: rubidius = sötétvörös

Felfedezés:
R. Bunsen és R. Kirfhhoff állította elő RbCl elektrolízisével

Rendszám: a periódusos rendszer 37. eleme

Relatív atomtömeg: 85,4678

Izotópjai:
Két természetes izotópból áll a stabil - 85Rb és a gyengén béta-sugárzó 87Rb.
További 33 radioaktív izotópja van.

Elektronkonfiguráció: [Kr](5s)1

Fizikai tulajdonságok:
Ezüstfehéren csillogó, a káliumnál is puhább könnyűfém.
Olvadáspontja közel van a szobahőmérséklethez (39°C),
Folyékony ammóniában oldódik.
Sűrűsége 0,862 g/cm³.

Kémiai tulajdonságok:
Az alkálifémcsoport negyedik tagja.
Felületén levegőn szürke oxidréteg keletkezik, ezért petróleum alatt tárolják.
Levegőn magától meggyullad, csak poroltóval oltható.
Vízzel hidrogénfejlődés közben nagyon hevesen reagál.
Halogénekkel közvetlenül sót képez.
Reakciói hasonlóak a kálium megfelelő reakcióihoz,
vegyületei a megfelelő kálium vegyületekhez.
Lángfestés vörösesibolya színű.
Oxidációs száma +1

Előfordulás:
Elemi állapotban nem fordul elő.
Saját ásványa nincs, de a kálium mellett mindíg jelen van.
Vegyületeiben elterjedt, a 21. leggyakoribb elem a Földön.
Egyes növényekben a szelektíven felvett rubidium feldúsul.

Előállítás:
Kálisók feldolgozásánál a hátramaradó anyalúgban a rubidium és a cézium feldúsul. Bepárlással először nátrium-klorid válik ki, majd rubidium tartalmú kálium-klorid; ezt Rb₂SnCl₆ vegyületté alakítják át és az ugyancsak keletkező Kn₂SnCl₆-tól frakcionált kristályosítással választják el.
A fémet rubidium-klorid elektrolízisével készítik.

Felhasználás:
félvezetőtechnikában
fotokatódok anyagaként
kőzetek kormeghatározásánál

Felhasznált irodalom