Név:
Thor északi istenrőlRendszám: a periódusos rendszer 90. eleme
Felfedezés:
Berzelius fedezte fel oxidját egy szilikátban, amit thoritnak nevezett el. Fémes alakban is előállította.
Relatív atomtömeg: 232,05
Izotópok:
Huszonöt izotópja ismert 212 - 236 közötti tömegszámmal, valamennyi instabil.
A Th[232] előfordul a természetben 1.4 x 1010 év felezési idővel, alfa-sugárzó.
A Th[232] hat alfa-sugárzó és négy béta-sugárzó lépésen megy keresztül mielőtt stabil ólom Pb[208] izotóppá alakul.
A Th[232] eléggé radioaktív ahhoz, hogy a fényérzékeny filmanyagot néhány óra alatt exponálja.
A tórium radon Rn[220] keletkezésével bomlik, ami alfa-sugárzó és radioaktív veszélyt jelent.
Elektronkonfiguráció: [Rn](5f)0(6d)2(7s)2
Fizikai tulajdonságok:
Jól megmunkálható, magas olvadáspontú (1827°C), lágy fém.
A csoport tagjai közül a legjobb elektromos vezető.
Sűrűsége 11,75 g/cm3.
Kémiai tulajdonságok:
A titáncsoport utolsó eleme, de az aktinidák közé sorolják.
Kémiailag aktívabb a IVb oszlop többi fémeinél.
Majdnem kizárólag négy vegyértékű alakban fordul elő.
A halogének 500 °C körül megtámadják.
Oxigén lassan oxidálja, hevítve elég benne.
Nitrogénben izzítva nitriddé alakul.
Savakban oldódik, de alkálilúgokban nem.
Előfordulás:
Saját ásványa kevés van, pl. a torit (ThSiO4) és a keralit.
Több tóriumot nyernek azonban olyan ásványokból, amelyek csak járulékosan tartalmazzák, ilyenek a ritkaföldfémek ásványai.
Előállítás: Az ásványokból kiválasztják a tórium-dioxidot és ezt zárt bombában kalciummal redukálják. Lehetséges tórium-klorid és kősó elegyét olvadt állapotban elektrolizálni. Tisztítására jodidos módszer használható.