vajsavak
(etilecetsav, 1-propánkarboxilsav, butánsav, n-vajsav, izo-vajsav)
C4H8O2
A karbonsavak homológ sorának negyedik tagja.
Telített zsírsav.
Kétféle izomere létezik: n-vajsav, izo-vajsav
n-vajsav
CH3CH2CH2COOH
Előfordulás
A vaj, növényi és állati olajok vajsavésztereket tartalmaznak.
Szabad vajsav fordul elő az izomnedvben és az izzadságban
is.
Cukorból, glicerinből,
keményítőből erjedés útján képződik a Bacillus butyricus hatására, ezt a folyamatot
iparilag is alkalmazzák.
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Kellemetlen szagú folyadék
Forráspont 164°C
Olvadáspont: -7,9°C
Sűrűsége a víznél
kisebb.
Vízben oldódik, de sók
kisózzák.
Felhasználás
Használják bőrcserzésnél, észtereit
pedig illatanyagnak.
Egy speciális felhasználás: halcsali "illatosító"...
Izo-vajsav
(CH3)2CHCOOH
Előfordulás
A szentjánoskenyérben, észterei pedig
növényi illóolajokban.
Előállítás
Acetonból izo-propil-alkohol,
majd izo-propil-jodid és izo-propil-cianid; ennek elszappanosítása
izo-vajsavat ad:
(CH3)2CO -> (CH3)2CHOH -> (CH3)2CHI + (CH3)2CHCN
(CH3)2CHCN -> (CH3)2CHCOOH (izo-vajsav)
Felhasználás
A gyógyszeriparban