amfetamin
(1-fenilpropán-2-amin
; alfa-metil-fenetilamin; 1-fenil-2-aminopropán; dexamfetamin;
Benzedrin; Pervitin; Dexedrine; metamfetamin; Speed, metiléndioxi-amfetamin; MDA)

C9H13N
Szintetikus amin.
A központi idegrendszer erős serkentőszere.

Történet
Az amfetamin elnevezés az alfa-metil-fenetilamin kémiai név rövidítéséből származik, melyet Gordon Alles amerikai vegyész adott a vegyületnek 1927-ben.
Magát a vegyületet (melynek kémiai neve a mai szabályok szerint 1-fenil-2-aminopropán) először Lázár Edelenau román vegyész állította elő a Berlini Egyetemen 1887-ben. Biológiai hatását 1910-ben kezdték kutatni angol vegyészek, amikor az adrenalinéhoz hasonló hatású, szintetikusan előállítható vegyületet kerestek.
Szimpatomimetikus hatását az 1920-as években fedezték fel.
Az első amfetaminszármazék a Benzedrin nevű gyógyszer volt, mely az amfetamin foszforsavas sója, és hörgőtágító hatását az asztma kezelésében hasznosították. Gyógyszerként (és később drogként) való használata ekkor terjed el a világban.
A spanyol polgárháborúban, majd a II. világháború mindegyik nagyobb hadseregében a harcoló alakulatok fáradtságának leküzdésére valamint éberségének és teljesítményének fokozására alkalmazták (a németeknél Pervitin az USA hadseregében Dexedrine néven).

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Jellegzetes szagú, olajos folyadék.
Forráspontja 200-203 °C.
Vízben alig, alkoholban, éterben és savakban jól oldódik.
Sűrűsége: 0,913 g/cm3

Alkalmazás
Régebben a klinikumban is felhasználták a fogyás elősegítésére, de a függőség és a hozzászokás veszélye miatt mára a narkolepszia (a napközben fellépő, rövid alvási rohamok) kezelésére korlátozták az alkalmazását.
Származékai a metamfetamin ("Speed"), metiléndioxi-amfetamin (MDA) és a metiléndioxi-metamfetamin (MDMA, "Ecstasy", "Adam", stb.) is.

Biológia
Élénkséget és éberséget okoz, hangulatjavító hatású, erősíti az önbizalmat, beszédessé tesz, javítja az egyszerű értelmi feladatokban mutatott teljesítményt és a testi teljesítőképességet. Kezdetben csökkenti az étvágyat.
Sokan visszaélnek vele az éberség és az erőnlét növelése érdekében, de ismételt szedése esetén gyakran hozzászokik a szervezet.
Hatását depresszió és fáradtságérzés követi.
Hosszabb idejű használata paranoiához vagy klinikai pszichózishoz vezethet.

Felhasznált irodalom