atommag
(magszerkezet, cseppmodell)

Az atom központi része, változó számú protonból és neutronból áll, az atom tömegének mintegy 99,957%-át teszi ki.
A protonok száma megegyezik az atommag pozitív töltésével és az atomban lévő elektronok számával. A protonok száma az elem rendszáma. A protonok és neutronok együttes száma az elem tömegszáma
Az atommag részeit a magerők tartják össze, amelyek erőssége lényegesen felülmúlja a protonok közötti taszítást.

Az ábra az atommag és az atom méretarányát szemlélteti (a fehér pont egy focilabda).

A hidrogén atommagját egyetlen proton alkotja, az urán-238 atommagja 92 protont és 146 neutront tartalmaz.

Az atommag átmérője megközelítőleg 10-15m, az atom méretének kb. 10.000-ed része.

A protonból és neutronból felépülő atommag szerkezete a magszerkezet (a protonok száma nem feltétlenül egyenlő a neutronok számával).
Gyakran a neutronok száma nagyobb, különösen a nehézelemek magjaiban; e magok közül - a viszonylag bomlékony neutronok túlsúlya folytán nem egy radioaktív.
A magok anyagsűrűsége megközelítőleg azonos.
A legtöbb atommagnak van eredő mágneses nyomatéka és impulzusnyomatéka.

Lehetnek továbbá gerjesztett állapotaik, amelyeknek magasabb energiaszintjeiről alacsonyabbakra átlépve a magok gamma-fotonokat bocsátanak ki.

Az 56-os rendszámú bárium gerjesztett állapotú (ezt jelöli az "m" index) 137-es izotópja a felesleges energiát gamma-sugárzás formájában adja le.


Bizonyos, meghatározott (úgynevezett mágikus) Z számú protonból és N számú neutronból álló magok különlegesen stabilak; ezen a tapasztalaton alapul a héjmodell.
A magszerkezet egyéb tulajdonságai inkább a cseppmodell révén válnak érthetővé amely a magot homogén "magfolyadékcseppnek" tekinti.

Az egyszerűbb atomok felépítését szemléltető animáció az Érdekességeknél a "Kémiai elem építőkészlet" címszónál található.

Felhasznált irodalom