bazalt
(bazalttufa)

A leggyakoribb vulkáni kőzet.
Alacsony szilícium-oxid-tartalom jellemzi.
Főleg plagioklászból, földpátból és piroxénből áll.
Sötét színű, finoman szemcsés kőzet, a földkéreg hasadékaiból vagy vulkáni kráterekből kiömlő lávából szilárdul meg.
A tenger alatti bazalt (amely a tenger alatti hegyvonulatok mentén nyomul fel) alkotja a tenger alatti kérget.

A Szent György-hegy bazalt sziklái

A felszíni kitörések nagy kiterjedésű lávaárakkal járnak együtt; egy ilyen nagy kitörés alakította ki a Dekkán-fennsíkot Indiában és a columbiai Snake fennsík platóját az USA-ban.
Hazánkban bazalt található a Balaton és Salgótarján környékén.

A bazaltot széles körben használják mint építőkövet és útépítő anyagot.

Törmelékes vulkáni kőzet változata a bazalttufa.

A Tihanyi-félszigeten az Óvár keleti oldalán 20 m magas bazalttufa sziklába vájt barlangok sorozata húzódik, ezek az úgynevezett barátlakások. Egykoron feltehetően azok az orosz szerzetesek lakták, akiket I. András királyunk felesége hozott magával a kijevi nagyfejedelemségből.

Felhasznált irodalom