bazalt
(bazalttufa)
A leggyakoribb
vulkáni kőzet.
Alacsony szilícium-oxid-tartalom jellemzi.
Főleg plagioklászból, földpátból és
piroxénből áll.
Sötét színű, finoman szemcsés kőzet, a
földkéreg hasadékaiból vagy vulkáni
kráterekből kiömlő lávából szilárdul
meg.
A tenger alatti bazalt (amely
a tenger alatti hegyvonulatok mentén nyomul fel) alkotja a tenger alatti kérget.
A Szent György-hegy bazalt sziklái
A felszíni kitörések nagy kiterjedésű lávaárakkal
járnak együtt; egy ilyen nagy kitörés alakította ki a Dekkán-fennsíkot Indiában
és a columbiai Snake fennsík platóját az USA-ban.
Hazánkban bazalt található a Balaton és Salgótarján környékén.
A bazaltot széles körben használják mint építőkövet és útépítő anyagot.
Törmelékes
vulkáni kőzet változata a bazalttufa.
A Tihanyi-félszigeten az Óvár keleti oldalán 20 m magas bazalttufa sziklába
vájt barlangok sorozata húzódik, ezek az úgynevezett barátlakások. Egykoron
feltehetően azok az orosz szerzetesek lakták, akiket I. András királyunk felesége
hozott magával a kijevi nagyfejedelemségből.