bázis
(lúg, alkáli-hidroxidok, alkálilúgok, marólúg, alkáliák)

A bázisok (lúgok) a fémeknek hidroxilcsoporttal (OH) alkotott vegyületei.
Bázis
az az anyag, amely a vízben hidroxidionokat ad le, protonokat vesz fel vagy elektronpárokat ad le; e definíciók mindegyike magában foglalja az előzőt.
Fémek oxidjaiból keletkeznek vízzel:
Na2O + H2O = 2 NaOH
Vizes oldatban fémionra és hidroxidionra disszociálnak:
NaOH = Na+ + OH-

A fémoxidok tehát bázisanhidrideknek tekinthetők. A hidroxidion negatív töltésű , a fémion (kation) pozitív töltésű. Vannak egy-, két, stb. (vegy)értékű bázisok. A nátrium-hidroxid (NaOH) pl. egy (vegy)értékű, a kalcium-hidroxid /Ca(OH)2/ két (vegy)értékű bázis.
A fém-hidroxidok általában annál erősebb lúgok és annál jobban oldódnak vízben minél kisebb a(z) (vegy)értékük (bár léteznek vízben oldhatatlan egy (vegy)értékű fém-hidroxidok is). A fém-hidroxidok savval összehozva t alkotnak, vagyis olyan vegyületet, amely fémes kationból, valamint anionból tevődik össze, pl:
Ca(OH)2 + H2SO4 = CaSO4 + 2 H2O

Erős bázisok közé tartoznak az alkálifémek hidroxidjai (alkáli-hidroxidok vagy alkálilúgok - ezeket marólúgnak is említik), míg a gyenge bázis pl. a kadmium-hidroxid.

Kálium-hidroxid - az egyik legerősebb lúg

A bázisos (lúgos) természetű anyagokat alkáliák néven is említik.

A lúgosság és savasság mértékét a pH értékkel fejezik ki.

Felhasznált irodalom