(1906 - 2005) Nobel díjas német-amerikai fizikus. (Strasbourgban született, akkor Németországhoz tartozott.
A Frankfurti Egyetemen, majd a Müncheni Egyetemen tanult.
1928-ban doktorált.
1930-ban egy félévet a Cambridge-i Egyetemen, majd egy félévet Rómában töltött, Enrico Fermi laboratóriumában.
1932-ben a Tübingeni Egyetemen tanársegéd volt, de zsidó származása miatt elküldték.
1933-ban egy lektori állást kapott a Manchesteri Egyetemen, majd a Bristoli Egyetemre került.
1934-ben az elektronok anyagban történő lefékeződését leíró elmélet kidolgozásában részt vett (Bethe-Bloch formula).
1935-ben a Cornell Egyetemen folytatta munkáját. Bevezette a Bethe-rács fogalmát.
A csillagokban zajló magfizikai folyamatok feltárásában fontos szerepe volt (Bethe-Weizsäcker ciklus).
Ő adta az első magyarázatot a hidrogén spektrumvonalainak Lamb-eltolódására.
1943 és 1946 között az elméleti fizikai részleg vezetője volt a Manhattan tervben.
Dolgozott és hidrogénbomba kifejlesztésén is.
1963-ban részese volt a légköri kísérleti atomrobbantásokat tiltó szerződés létrejöttének.
1967-ben fizikai Nobel-díjat kapott a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért.
1972-ben része volt a fegyverzetcsökkentést szolgáló SALT-1 szerződés létrejöttében.
Élete végéig kutató munkát folytatott és nagyon sok tudományos cikket publikált.