bolygó
(törpebolygó)
A Nap vagy más csillag körül keringő és hozzá tömegvonzás által kötött, saját fénnyel nem rendelkező égitest. A csillagok és bolygók közötti alapvető különbség az, hogy a csillagok atommag-reakciók során maguk termelik hőjüket és fényüket, míg a bolygókat csak a visszavert fény teszi láthatóvá.
Naprendszerünk bolygóinak méretarányos rajza (baloldalt a Nap széle látható.)
Keletkezési elméletük szerint a bolygók az elsődleges csillagképződésből fennmaradt anyag összetömörülése által jöttek létre. Éppen ezért igen sok csillag körül kellene fellelhetőnek lenniük, mégis, mivel sokkal halványabbak, mint központi csillaguk, rendkívül nehéz kimutatni létezésüket. Eddig csak néhány csillag körül sikerült valószínűsíteni létezésüket. Naprendszerünkben kilenc bolygó és számtalan kisbolygó van.
A bolygóknak két típusa van: a Naphoz közelebbi Föld típusú bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) és a hatalmas, Naptól távolabb eső Jupiter típusú vagy óriásbolygók (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz). A Merkúr és a Vénusz kivételével mindnek vannak holdjai, illetve az óriásbolygóknak holdrendszerei.
Ma úgy tudjuk, hogy a bolygók 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek, közvetlenül a Nap kialakulása után, ugyanabból a csillagközi gáz- és porfelhőből, amiből a Nap is összetömörül.
A Naphoz közelebbi, Föld típusú bolygókat sűrűbb, főként fémekből és fémszilikátokból álló anyag alkotja. Belsejükben gömbhéj alakú zónák különültek el: a vasban gazdag mag, a vas- és magnéziumszilikátból álló köpeny és a kisebb sűrűségű fémszilikátokból felépülő kéreg. A Vénusz, a Föld és a Mars saját légkörrel rendelkezik, amely a bolygók belsejéből távozó gázokból képződhetett a geológiai korszakok során.
A Naptól távolabb keringő óriásbolygók sűrűsége sokkal kisebb, főként gázból és jégből állnak, magvuk egy nagyobb, Föld típusú bolygó nagyságát is elérheti. Ezekben is több belső réteg különült el: a szilikátos mag körül folyékony (esetleg belül szilárd) hidrogénből álló köpeny és egy vastag, gáznemű atmoszféra. Tömegét tekintve a Jupiter messze felülmúlja az összes többi bolygót, a Napot leszámítva a Naprendszerben lévő anyagmennyiség 2/3-át tartalmazza.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006.
augusztus 14. és 25. között Prágában megrendezett XXVI. kongresszusán új kategóriát
határoztak meg, a törpebolygót.
Ez a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, amely átmenetet képez a
bolygók és a kisbolygók
között.
Olyan égitest, amely a Nap
körül kering (vagyis nem egy másik bolygó holdja),
elegendően nagy tömegű
ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és
nem söpörte tisztára a pályáját
övező térséget.
A korábban bolygóként nyilvántartott, távoli Plútó
is átkerült ebbe az új kategóriába, az újabban felfedezett "tizedik
bolygókkal" (Sedna, Erisz, 2012 VP113) együtt. Ide sorolják a Kisbolygó-övezetből
a Cereszt is.