Compton, Arthur Holly
(1892-1962) amerikai Nobel-díjas (1927) fizikus.
A College of Wooster tanulója volt.
Bátyja vezette be a röntgensugárzás tanulmányozásába.
1913-ban Ph.D. dolgozatát a röntgensugárzás kristályokon való szóródásáról írta.
Kinevezték a Minnesotai Egyetemre fizika oktatónak, ahol az anyagok mágnesezésével
foglalkozott.
Ő javasolta először az elektron spin fogalom bevezetését.
1917-ben jól fizető kutatómérnöki állást kapott Westinghouseban.
Később segítette a General Electricnél a fluoreszcens fényforrások kifejlesztését.
1919-ben a Nemzeti Kutató Tanács tagja lett, ahol röntgensugárzással foglalkozott.
Később Agliába a Cavendish Laboratóriumba került, ahol a gammasugárzás problémáival
foglalkozott.
Az USA-ba visszatérve a Washington Egyetemre került St. Louisba, ahol ismét
ahol röntgensugárzással foglalkozott. Hullámhossz eltolódást és szóródási szöget
vizsgált, amelyet jelenleg Compton-effektusként ismernek.
1923-ban a Chicagoi Egyetem professzorává nevezték ki.
A II. Világháború alatt a chikagói "Kohászati Laboratóriumban" dolgozott
Enrico Fermivel és másokkal az első maghasadási
láncreakciókidolgozásán, az első "atommáglya"
létrehozásán. A Met Lab vezetése idegölő munka volt, a tudósok állandó intenzív
politikai nyomás alatt dolgoztak.