csillagszínkép-osztályok
(spektráltípus, szuperóriások, óriások, törpék)

A csillagok felszíni hőmérsékletüktől, színüktől és a jellemző színképvonalaiktól függően különböző osztályokba (spektráltípusokba) sorolhatók.
Ezen belül az egyes osztályokat 10 alosztályra (0, 1, 2, ... 9) bontják a finomabb megkülönböztetés érdekében.

A csillagok mérete alapján megkülönböztetnek
szuperóriásokat (ezek a legfényesebbek), jelük c
óriásokat, jelük g
törpéket, jelük d

Osz-tály Felszíni hőmérséklet K Szín Jellemző színképvonalak Példák (zárójelben a csillagkép)
O 30.000 - 35.000 kék Ionizált héliumvonalak Delta Orionis (Orion)
B 20.000 - 25.000 kékes-fehér Úgynevezett héliumcsillagok, nem ionizált hélium és hidrogénvonalakkal Rigel, Béta Orionis (Orion)
A 10.000 fehér Úgynevezett hidrogéncsillagok, erős hidrogénvonalakkal, a fémek is megjelennek Vega,
Alfa Lyrae (Lant)
F 6.000 -
8.000 		sárágás-fehér Gyengébb hidrogénvonalak, sok fémvonallal Canopus, Alfa Carinae (Hajógerinc)
G 5.500 -
6.000 		sárga Fémvonalak Nap
K 4.000 -
4.500 		narancs Ionizált kalciumvonalak, feltűnnek a molekulákra jellemző sávok is Aldebaran, Alfa Taurii (Bika)
M 3.000 -
3.500 		vörös Túlnyomóan molekulasávok Mirach, Béta Andromedae (Androméda)

R
N
S

3.000 -
1.500 		mély-
vörös 		Úgynevezett széncsillagok
Ritka csillagtípus (nehézfém-csillagok)		  

Például egy c M5 jelű csillag - szuperóriás, vörös színű, alacsony felszíni hőmérsékletű.

Van egy másik osztályozás is a csillagok tényleges fényessége alapján.
Ez úgy tekinti, mintha minden csillag egyforma, 10 parszek (32,59 fényév), távolságra lenne a Földtől. Ezt nevezik abszolút fényességnek.

A csillagok abszolút fényesség szerinti osztályai:
I. szuperóriások
II. fényes óriások
III. óriások
IV. szubóriások
V. törpék vagy fősorozat-, illetve főágbeli csillagok
VI. szubtörpék
VII. fehér törpék

E szerint a besorolás szerint az előbbi példabeli c M5 jele M5-I, a Napé G2-V, vagyis Napunk a G színkép-osztály 2. alosztályába és a törpecsillagok közé tartozik.

Felhasznált irodalom